Magyarország az elmúlt évtizedben az ingatlanárak növekedésének európai rekorderévé vált.

Az Eurostat adatai szerint hazánkban az ingatlanok drágulása 2015-höz viszonyítva 2024 második negyedévére elérte a 200 százalékot, ami jóval megelőzi a régióban található többi országot, például Litvániát, ahol 134 százalékos növekedést mértek

Kapcsolódó

– írja a Telex. 

Ez a jelentős áremelkedés a kelet- és nyugat-európai ingatlanárak kiegyenlítődéséhez is hozzájárul, különösen a keleti régiókban, ahol eddig alacsonyabb árak voltak jellemzők.

Az árak növekedése miatt Magyarország közelít Nyugat-Európa országaihoz abból a szempontból is, hogy a lakosság mekkora hányadát költi fizetésének lakhatásra.

Az alacsonyabb jövedelmű magyarok bevételeik majdnem felét fordítják a lakásvásárlása, ami arányaiban hasonló a nyugat-európai országok kiadásaihoz.

Csakhogy a nyugati országokban, mint például Németország, Svájc, Ausztria, a mediánjövedelem kétszer-háromszor nagyobb, így ott az életszínvonal és vásárlóerő is magasabb, míg Magyarországon az alacsony jövedelmek ellenére is jelentős összegeket kell költeni lakásra.

Magyarországon nemcsak az ingatlanárak emelkedtek rendkívüli mértékben, hanem a lakhatási költségek is egyre inkább terhelik a fizetéseket, különösen nagy teher ez a közepes és alacsony jövedelműeknek.

Magyarországon drágultak tehát a leginkább az ingatlanok az egész EU-ban az elmúlt évtizedben, de nem csak hajszálnyival, hanem jóval megelőzve a régiós második helyezettet is. A még mindig rendkívül alacsony (és az EU második legalacsonyabb, már csak Bulgária előz meg minket) fizetéseink jelentős részét költjük lakhatásra, melynek mértékével már kezdjük beérni Nyugat-Európát, ahol viszont a fizetések kétszer-háromszor nagyobbak.