Nemcsak a magyarokat vonzza növekvő arányban a jobb megélhetés reménye Ausztriában, hanem az osztrák gazdaságnak is óriási szüksége van a külföldi munkavállalókra – mégpedig a friss adatok szerint   bizonyos területeken leginkább a magyarokra.

Ausztriában a turizmusban dolgozók közel 60 százaléka már nem osztrák állampolgár – derül ki az ottani munkaügyi hivatal, az AMS új elemzéséből. 

A legtöbben pedig Magyarországról érkeznek erre a területre – főként olyan napi ingázók, akik Burgenlandban, Bécsben vagy Alsó-Ausztriában vállalnak munkát. 

A magyarok nélkül lebénulna a turizmus ágazat a nyugati szomszédos országban – mutatott rá Kovács Balázs, a bécsi GD Consulting nemzetközi tanácsadó cég ügyvezetője, aki a Fenntartható Turizmus Világtanács (GSTC) tagja.

Kétszer annyi magyar jár át, mint német

Az elmúlt tíz évben drámaian átalakult a munkaerőpiac Ausztriában: 2013-ban a munkavállalók több mint fele még osztrák állampolgár volt, ám az arányuk 2023-ra 41,3 százalékra csökkent. 

A turizmus ma már elképzelhetetlen nemzetközi munkavállalók nélkül. A szolgáltatók a határon túli, főként kelet-közép-európai és balkáni munkaerőre támaszkodnak, akik nélkül egyszerűen nem működnének a hotelek, az éttermek vagy a sípályák – mondta a szakértő.

Ráadásul a magyar munkavállalók aránya a legmagasabb a turizmusban, 11 százalék, azaz több mint kétszerese a németekének. Őket követik a románok, míg a harmadik országból származók közül a legtöbben törökök, bosnyákok és ukránok. 

Számukra az elérhető fizetés a legvonzóbb: a Stepstone álláskereső platform 2025-ös jelentése szerint például a vendéglátó- és szállodaiparban évente átlagosan 43 ezer euró (~17 millió forint) a bruttó mediánjövedelem, akárcsak a kereskedelmi állásokban.

Ez a pénz ugyanakkor kevésnek számít az osztrákok körében, mivel más területeken egy teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott évente megkeresi átlagosan a bruttó 55 ezer eurót (közel 22 millió forintot) is. 

Az EU-tagság előtt is már húz a szezon

A helyiek számára tehát nem annyira vonzók a turizmus munkalehetőségei, amelyekből minden évben ezres nagyságrendű a betöltetlen helyek száma, főleg a szezonális csúcsidőszakokban, amikor különösen megnő a munkaerőigény.

Ezért a turisztikai munkaadók versenyképes ajánlatokkal tömegesen szívják el a dolgozókat más piacokról. 

Ehhez a törvényt is hozzá kellett igazítani: korábban évente ötezer, nem EU-s országokból érkező szezonális munkavállalót lehetett legálisan alkalmazni, ám a kvótát tavaly számos tartományban túllépték – Tirolban, Felső-Ausztriában és Salzburgban akár 50 százalékkal is. 

A kormány válaszul 5500-ra emelte az alkalmazható idénymunkások keretét, és egy külön kontingens révén 2500 főt von be a nyugat-balkáni EU-csatlakozásra váró országokból is – például Szerbiából, Boszniából, Montenegróból – fűzte hozzá Kovács Balázs.

Spórolósan, de tömegével utaznak

A gazdasági nehézségek és a drágulás ellenére a nyaralás idén is fontos része az osztrákok életének, akkor is, ha anyagi áldozatokat kíván – mutat rá a 2025-ös Santander Pénzügyi Barométer. Eszerint a sógorok ezekben a hetekben fejenként átlagosan 1200 eurót (közel 480 ezer forintot) költenek utazásra. Tízből heten ezt a nyár előtt érkező, úgynevezett szabadságpénzből (13. havi fizetésből) oldják meg, míg kevesebb, mint harmaduk a megtakarításaiból vakációzik, és csak 3 százalékuk banki hitelből. A többség ugyanakkor spórolni is kénytelen, amit úgy oldanak meg, hogy rövidebb időtartamra utaznak el, olcsóbb szálláshelyet, önellátást választanak, vagy lemondanak a helyi programok egy részéről. Ausztriában a legkeresettebb úti célok továbbra is belföldön vannak (különösen Karintiában, Stájerországban és Alsó-Ausztriában), de rengetegen nyaralnak idén Olaszországban és Horvátországban is, illetve a kedvező ár/érték arány miatt felértékelődtek a magyar pihenőhelyek.