Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója a magyar gazdaság állapotáról azt mondta, hogy bár a KSH friss GDP-adatai szerint a gazdaság apró növekedést mutatott 2025 második negyedévében, de

a számok mögé nézve már kevésbé rózsás a kép, és inkább stagnálásról beszélhetünk.

A növekedés mögött továbbra is szerkezeti problémák húzódnak - tette hozzá az Index-nek nyilatkozva azzal, hogy a magyar gazdaság problémáit három ponton lehet azonosítani:

A kutatási igazgató szerint a legsúlyosabb problémát az ipar gyenge teljesítménye jelenti, a legnagyobb gond az ipar szerkezetében rejlik, túlságosan nagy arányban függ néhány specifikus ágazattól, mint például a járműgyártás és az akkumulátorgyártás.

Ezekben a szektorokban azonban nemcsak a hazai, hanem külföldi megrendelések és üzleti hangulat is meghatározzák, mennyit termelnek a magyar beszállítók. Ha pedig a német vagy kínai autógyártók visszafogják a termelést vagy elhalasztják a beruházásaikat, az azonnal visszacsapódik a magyar ipari mutatókban. Bár a kormány rendszeresen hangsúlyozza a külföldi ipari beruházások jelentőségét, ezek csak döcögve indulnak be.

A szakértő szerint óvatosan kell kezelni a kormányzati érvelést is, amely szerint a német ipari program automatikusan fellendíti a gazdaságot. „A német élénkítő csomag inkább hadiipari és infrastruktúra-fejlesztési célú, így ennek közvetlen pozitív hatása legfeljebb a magyar építőiparban érezhető majd, az iparban aligha” - jegyezte meg Udvardi Attila.

Udvardi Attila a mezőgazdaságról szólva aláhúzta, a szektor visszaesése valódi probléma, és nem csak idei jelenség. A mezőgazdaság gondjai hosszú évekre nyúlnak vissza, évről évre ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülünk, és bár mezőgazdaság a GDP-hez csupán 4 százalék körüli súllyal járul hozzá, önmagában nem döntő tényező, de a negatív hatásai, legyen szó időjárásról, aszályról vagy állategészségügyi problémákról, minden évben érzékelhetően rontják a gazdaságot.

A második negyedévben a fogyasztás és a turizmus viszonylag erős teljesítménye enyhítette a gazdaság többi szektorának gyengélkedését

- mondta a GKI kutatási igazgatója.

  • A turizmus kifejezetten jól szerepelt, ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás együttesen is csupán a GDP hozzáadott értékének mintegy 2 százalékát adja, vagyis még egy 10 százalékos növekedés is legfeljebb 0,2-0,3 százalékponttal javítja a GDP-t, ezért nem szabad túlbecsülni a hatását, még ha most valamelyest segít is kimozdítani a gazdaságot a stagnálásból.
  • A lakossági fogyasztás az elmúlt időszakban a gazdaság egyik utolsó tartóoszlopának számított. Bár a háztartások költekezése némi lendületet adott a gazdaságnak, a trendek lassulást jeleznek. A keresetek papíron továbbra is emelkednek, de a reálkeresetek növekedési üteme egyre visszafogottabb, főként a tartósan magas infláció miatt.  Ez a kombináció - a korábbi reálbércsökkenés és a megélhetési költségek emelkedése - óvatosságra és megtakarításra ösztönzi a háztartásokat.

Udvardi Attila szerint elmondható, hogy gyakorlatilag a belső fogyasztás tartja egyben a gazdaságot, miközben a nettó export csak enyhén pozitív, és inkább stagnáló tendenciát mutat.

Ami a száraz makrogazdaságnál is fontosabb, hogy a bizalmi index, amely a lakosság gazdasági várakozásait méri, jelenleg mínusz 30 körül hullámzik.

A kutatási igazgató hozzátette: ez arra utal, hogy a lakosság nem számít érdemi javulásra a következő 12 hónapban, legalábbis jövedelmi szempontból nem, „a lakosság akkor lesz derűlátóbb, ha saját bőrén, vagyis a pénztárcáján érzi a javulást.”