A pert Csárdi Antal független országgyűlési képviselő indította az Államadósság Kezelő Központ ellen, miután korábbi közérdekű adatigényléseit elutasították. A bíróság most szakértőt is bevon az ügybe, hogy tisztázza, mely adatok nyilvánosságra hozatala okozna üzleti érdeksérelmet.

Az ÁKK azzal érvelt, hogy a szerződés bizonyos részei üzleti titkot képeznek, és a nyilvánosságra hozatal aránytalan sérelmet okozna a szerződő feleknek, köztük a kínai állami bankoknak.

A felvett hitel összege, futamideje és célja ismert, de a per azért indult el, mert a magyar kormány nem hajlandó elárulni a hitelszerződés egyéb, egyúttal nem kevésbé fontos részleteit, mint a kamat mértéke, valamint az, hogy mi történik késedelmes fizetés esetén, illetve mi jelenti a felvett hitel fedezetét.

Az ÁKK értelmezése szerint - amelyre hivatkozva meg is tagadja a szerződés kiadását - ezek a nem ismert, ám fontos adatok nem minősülnek közérdekűnek, a szerződés oldalain található aláírások és szignók személyes adatok, a szerződés tartalma pedig üzleti titkot képez, ha ezek nyilvánosságra kerülnek, az aránytalan sérelmet okoz a szerződő feleknek.

A szerdai tárgyalásról tudósító 444.hu azt írta, hogy az alperes, az ÁKK ellenkeresetet nyújtott be, ebben elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte a bíróságtól, másodlagosan az eljárás felfüggesztését, harmadlagosan a kérelem elutasítását. Ezt az ellenkérelmet azonban elutasította a bíró.

Az Economx is beszámolt arról, hogy a 2024 tavaszán felvett 1 milliárd eurós hitelt a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe nyújtotta, visszafizetési határideje 2027. április 19. A pénzt a tájékoztatás szerint infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre fordíthatja a magyar állam.

Az adatok megismerésével kapcsolatban nem ez az első per. A DK-s Varju László is bíróságra vitte az ügyet, és a bíróság kötelezte az ÁKK-t a dokumentum nyilvánosságra hozatalára. A kormány azonban a mai napig nem tett eleget a kötelezésnek.

Varga Mihály még pénzminiszterként tavaly nyáron azt mondta: a magyar fél a transzparencia jegyében a részleteket is szerette volna a nyilvánosság elé tárni, ám ettől a szerződés kötésekor, és az azt követő jelzés után is elzárkózott a másik oldal. Közölte, majd újabb kört fut az ügyben, hivatalosan is kezdeményezte a szerződés titkosított részeinek nyilvánosságra hozatalát, most erre a válaszra várnak. Azt is mondta: semmilyen olyan részt nem lát a szerződésben, amit ne lehetne publikálni. „Köt bennünket azért ez a szerződés, be akarjuk ezt tartani” - fogalmazott hozzátéve, hogy „ez a hitelnagyság, amire giga, mega és nem is tudom, milyen jelzők akaszkodtak rá, ez a GDP-állománynak a 0,5 százalékát sem éri el”. Erről ITT olvashat bővebben.