Leminősítette Franciaországot az S&P Global Ratings, mindenekelőtt azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a költségvetési hiány további jelentős csökkentését célzó intézkedések hiánya miatt a következő években tovább romlanak a francia államadósságfolyamatok.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „AA mínusz/A-1 plusz"-ról egy fokozattal „A plusz/A1"-re rontotta Franciaország hosszú és rövid futamú szuverén külső és hazai adósság-kötelezettségeinek besorolását.
Az új – továbbra is elsőrendű – osztályzat kilátása stabil.
Az S&P a leminősítés indoklásában kiemelte azt a várakozását, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért francia államadósságráta 2028 végéig 121 százalékra emelkedik a tavaly mért 112 százalékról.
A hitelminősítő szerint a költségvetés kiadási oldalán tapasztalható fegyelem és az erőteljes bevételek hatására a kormány várhatóan tartani tudja az idei évre kitűzött 5,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélt. Az S&P hangsúlyozza ugyanakkor azt a várakozását is, hogy a 2026-ra szóló költségvetési tervezet valószínűsíthető módosításai miatt a deficit a következő három évben is magas marad.
A cég szerint Franciaországban az Ötödik Köztársaság 1958-as megalapítása óta nem volt olyan súlyos politikai bizonytalanság, mint most.
Az S&P ennek illusztrálására felidézi, hogy Emmanuel Macron elnök 2022 májusa óta két olyan parlamenttel volt kénytelen együttműködni, amelyben egyik pártnak sincs abszolút többsége, és az országnak három év alatt hat miniszterelnöke volt.
Ez példátlan, hiszen a francia törvényhozási választási rendszert éppen úgy tervezték, hogy nagy, stabil többségek kialakulásának kedvezzen, kiiktatva a kis pártokat az első szavazási fordulóban és stratégiai szavazásra ösztönözve a választókat a másodikban - áll az S&P Global elemzésében.
A hitelminősítő szerint ráadásul a mostani helyzetben még egy egyértelmű nemzetgyűlési többség kialakulása esetén sem lenne garancia arra, hogy sikerül kijelölni a hiteles középtávú költségvetési konszolidáció vagy a gazdasági reformok felé vezető utat. A 2027-es elnökválasztás közelsége ugyanis kétségessé teszi bármiféle ilyen stratégia következetes végrehajtását, vagy azt, hogy Franciaország reálisan teljesíteni tudja a 2029-re kitűzött 3 százalékos GDP-arányos deficitcélt – áll az S&P elemzésében.
Franciaországot a múlt hónapban egy másik hitelminősítő, a Fitch Ratings is leminősítette, az addigi „AA mínusz"-ról egy fokozattal „A plusz"-ra rontva a hosszú futamú francia szuverén küladósság-kötelezettségek besorolását.
A Fitch szintén azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy a magas deficitek miatt tovább romlanak a francia államadósságfolyamatok.
A Fitch Ratings jelenlegi előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a hazai össztermékhez mért francia államadósságráta 2027-ben 121 százalékra emelkedik, és a cég szerint a későbbi évekre sem látszik egyértelmű esély az adósságfolyamatok stabilizálódására.
Olyat dob a francia kormányfő, amitől még Macronnak is leesik az álla
2023 óta nem tud a francia társadalom és politikai pártok sem megirkózni Emmanuel Macron nyugdíjreformjával. Eddig egyetlenegy kormányfő sem mert ezzel szembeszállni, Sébastien Lecornu-nak azonban nincs vesztenivalója, hiszen már egyszer lemondott a miniszterelnöki posztról, aztán visszakönyörögték. Most bedobta az adu ászt - 2028-ig elhalasztaná a reformot.Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
A szomszédban már készülnek a teljes összeomlásra
Már készítik elő a kormányrendeletet: így változik a pedagógusok bére
Hol az örvény vége? Becsődölt egy újabb autóipari beszállító
Lesújtó hír jött: 60 ezres nyugdíjra is alig számíthat, aki így adózik
Kötelező herevizsgálat, háborús jövőkép: történelmi döntés a hadsereg bővítéséről
Döntött a Fitch Magyarországról: nincsenek jó hírek
Népszerű teát hívott vissza a fogyasztóvédelem
Maga a rémálom: Oroszország ökológiai katasztrófát készíthet elő Herszonban
Kevesebb a túlzsúfolt lakás Európában és Magyarországon is