Óriási szüksége van a magyar építőiparnak arra, hogy berobbanjon a kormányzat új, fix kamatozású 3 százalékos lakáshitel-programja, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusi jelentése szerint a termelés volumenindexe ismét bezuhant a 2021-es havi átlag alá. 

A KSH közlése szerint 2025 júniusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 2,6, munkanaptényezővel kiigazítva 0,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel azelőttinél. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 0,4, az egyéb építményeké 6,5 százalékkal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,3 százalékkal elmaradt a 2025. májusitól. 2025 II. negyedévében az építőipar termelői árai 5,7 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában.

Az viszont jó hír, hogy júniusban a tavalyi júniusi szinthez képest jelentősen bővült az építőipar új szerződéseinek aránya, igaz, 2024 júniusa egy komoly mélypontnak számít ebből a szempontból. 

Mindenesetre Orbán Viktor miniszterelnök a héten nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította azokat a legalább 250 lakásos ingatlanfejlesztéseket, melyeknél a lakások 70 százaléka megfelel az Otthon Start program követelményeinek.

Az OTP Ingatlanpont például megállapítja, hogy az elmúlt hetekben jókora követ dobott a kormány az ingatlanpiac nyári állóvizébe az Otthon Start program bejelentésével. Ugyanis az elemzés szerint van a programnak egy „mellékszála”: a lakáskínálat bővítése az Otthon Starttal kompatibilis lakások építésének támogatásával.
 
Bár a végleges részletszabályok egyelőre nem ismertek, de az elemzők szerint a lépés mindenképp érdemi könnyítést jelenthet az érintett fejlesztőknek. Ugyanis a kiemelt beruházások legfontosabb előnye a gyorsaság, hiszen a hivatalokat sokkal rövidebb határidők kötik az engedélyek kiadására, sokkal kevésbé kell például figyelembe venni a környezetvédelmi vagy az örökségvédelmi szempontokat, mint egy mezei beruházás esetében.

A szükséges engedélyeket ugyanúgy be kell szerezni a kiemeltté nyilvánított beruházásokhoz, de azok kiadására rövidebb idő áll a hatóságok rendelkezésére, illetve az esetleges jogorvoslati folyamatot is felgyorsíthatják

– derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.

Szerintük a kormány egyértelmű célja, hogy minél előbb minél több új lakás épüljön, ezért vonják be ezeket a fejlesztéseket a kiemelt beruházások körébe. A lépéstől az építőipar fellendülését és új munkahelyeket remél a kormányzat, várakozásaik szerint öt év alatt 50 ezer új lakás építését segítheti elő a lépés, vagyis ennyivel nőhet a kínálat.

Nem vitás, hogy ösztönözheti az újlakás-építést a döntés, a megvalósítás felé billentheti azokat a beruházókat, akik esetleg eddig gondolkodtak, hogy a mostani piaci környezetben belevágjanak-e egy projektbe

– emelte ki Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ugyanakkor az Otthon Startban rögzített 1,5 millió forintos maximális négyzetméterár behatárolhatja az érintett fejlesztési területeket.

A jelenlegi árviszonyok alapján ugyanis a budai oldalon és a pesti belvárosban nem lenne ilyen beruházás, elsősorban a pesti külső karéj (a IV. és a XXI. kerület közötti rész) jöhet szóba, de már itt is van olyan projekt, ahol jelenleg ennél magasabb az árszint.

Az elemző szerint elképzelhető, hogy átterveznek projekteket, ahol például eddig 230 lakást terveztek, ott – ha az előírások engedik – inkább egy kicsivel több, de kisebb lakást alakítanak ki végül. Emellett érdekesek lehetnek még akár a befagyott, felfüggesztett beruházások, melyek most újraindulhatnak az ösztönzés hatására.

Vidéken nem jellemzők a 250 lakásosnál nagyobb beruházások, bár az árba a nagyobb városok zömében beleférnének. Ugyanakkor a Balatonnál ma inkább csak a tótól távolabb eső területekre érvényes a 1,5 millió forint alatti négyzetméterár.

Az új szabállyal kapcsolatban egy fontos kérdés, hogy több ütemben épülő beruházásoknál vajon az egyes ütemeknek kell meghaladniuk a 250 lakást vagy a teljes fejlesztésnek

– mutatott rá Valkó Dávid. Ugyanígy az is kérdés szerinte, hogy a lakások 70 százalékának a teljes fejlesztésben kell megfelelni az Otthon Start feltételeinek, vagy minden egyes ütemben figyelni kell erre az arányra.

Egyelőre viszont nincsenek külön a lakóspark-Magyarországra vonatkozó hitelkonstrukciók

A jelenlegi piaci környezetben a Gránit Bank saját forrású piaci projektfinanszírozási konstrukciókat kínál, amelyek alkalmasak a nagyobb volumenű, lakócélú fejlesztések megvalósítására is. Az Otthon Start program bevezetésével

a lakóingatlanok iránti kereslet várhatóan tovább erősödik, ami pozitív hatással lesz a beruházások értékesíthetőségére. Ennek köszönhetően a bank nyitott az új, 250 lakás feletti lakóprojektek finanszírozására is, amennyiben a beruházás megfelel a banki kockázati elvárásoknak – tudtuk meg.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint ahhoz, hogy az Otthon Start Program társadalmi jelentősége megfelelően értelmezhető legyen, érdemes történelmi távlatokban is vizsgálni a magyar lakáspolitikát. A rendszerváltást követően, az 1990-es években a kormányzat részéről történtek kísérletek a lakáshitelezés megindítására, de nem sok eredménnyel. Olyan lakáspolitikáról, ahol a kormányzat újra tudatos és aktív szerepet vállal, csak a 2000-es évek elejétől beszélhetünk. Az első Orbán-kormány hivatalba lépésével jelent meg a rendszerváltás utáni első otthonteremtési program, mely a lakásállomány bővítése, illetve korszerűsítése mellett stratégiai célként jelölte meg a lakáshitelezés szerepének növelését, a családok  lakáshoz jutásának támogatását. A program sikerét a KSH adatai is alátámasztják. A magyarországi lakásállomány jelentős része 1961-1980 között épült, az új lakások építése 1975-ben érte el a csúcspontját, ezután folyamatosan csökkent. A mélypont 1999-ben volt, amikor alig több, mint évi 19 ezer új lakás épült Magyarországon. 2000-től egyértelműen érezhető az otthonteremtési program hatása, 2004-ig folyamatosan nőtt az új lakások száma. 2004-ben ért el a csúcspontra, amikor közel 44 ezer új lakás készült el. Ezt követően a felelőtlen devizahitelezésnek, illetve a pénzügyi válságnak köszönhetően újra bezuhant az új építésű lakások száma, újabb fordulópontot a csok bevezetése jelentett – fogalmazott  Szegedi Andrea.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Horti Flóra, az MBH Bank elemzője három pontban foglalta össze a lehetséges ágazati eredményeket:

  1. 2025 második felében további élénkülésre számítunk. Mindezt egyre inkább támogatja, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 pontja közül 10 kapcsolódik a lakáspiachoz és építőiparhoz, mely által a szektor lendülete fennmaradhat. Az épületek felújításának anyagigénye miatt a gyártók kapacitáskihasználtsága javulhat, ill. az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is tovább növekedhet.
  2. Lendületet adhat a piacnak ősztől az Otthon Start Program is, mely széles rétegeket céloz meg azáltal, hogy a program nem kötött életkorhoz, se családi állapothoz. Két lényeges feltétel viszont van: az igénylőnek legalább két év társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie, továbbá az elmúlt tíz évben legfeljebb 50 százalékos tulajdonrésze lehet egy lakóingatlanban. További feltételek: az önerő legalább 10 százalék, míg a maximálisan felvehető hitelösszeg 50 millió forint, négyzetméter ár pedig 1,5 millió Ft lehet, maximális lakásérték lakásnál bruttó 100, családiháznál bruttó 150 millió Ft lehet. Az építőipart mind a felújítási piacon keresztül, mind az új építésű lakás fejlesztéseken keresztül tudja támogatni a program.
  3. Ugyanakkor az ágazat helyzetét az EU támogatások hiánya nehezíti, így az állami és önkormányzati beruházások csak korlátozott volumenben tudnak megvalósulni (bár a választások közeledésével lehet számítani állami megrendelések növekedésére), illetve a gazdasági környezet nehézségei miatt a nagyvállalatok is visszafogottan ruháznak be, különösen az ipari és kereskedelmi fejlesztések területén.

Kiemelve, hogy az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 11,1, az egyéb építmények építésénél 11 százalékkal nagyobb volt a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése viszont 5,6 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó