2025. júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3,0 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,5 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal haladta meg az előző havit. 2025. január–júniusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit - tette közzé  a legfrissebb adatokat gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.

Íme a részletek.

2025. júniusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:

  • Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,0 százalékkal nőtt.
  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,9 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké lényegében nem változott.
  • A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,9 százalékkal bővült. Az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 8,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,8, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,5 százalékkal nőtt. A forgalom volumene ugyanakkor a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben és a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,3, a használtcikk-üzletekben 5,1 százalékkal csökkent.
  • Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,2 százalékkal emelkedett.
  • Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2,5 százalékkal bővült.
  • A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 2,5 százalékkal nőtt.

2025. júniusában az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1702 milliárd forintot ért el.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.

2025. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:

  • A kiskereskedelem forgalmának volumene 3,1 százalékkal emelkedett.
  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,0 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

Összehasonlításként pillantsunk rá az előző hónapban közzétett KSH-adatokra is.  Azok szerint az év első öt hónapjában a kiskereskedelem forgalmának volumene 3,1 százalékkal emelkedett a naptárhatástól megtisztítva az előző év azonos időszakához képest. Májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 2,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,3 százalékkal maradt el az előző havitól.

NGM: működik az adócsökkentési program

A Nemzetgazdasági Minisztérium a friss adatokból azt a következtetést vonta le, hogy jórészt a kormány adócsökkentési programjának köszönhetően került bővülő pályára a kiskereskedelem. Az adócsökkentések révén ugyanis összesen 360 milliárd forinttal több pénz maradt a családoknál, amelyet vásárlásra tudtak fordítani. Emellett a családi adókedvezmény megduplázása további 290 milliárd forint támogatás a gyermekes háztartásoknak, a nyugdíjasoknak szánt élelmiszer-utalvány pedig összesen 83 milliárd forintos juttatást jelent. Mindezek mellett a több mint 1,5 éve növekvő reálbérek és az árak letörését célzó kormányzati intézkedések is mind-mind hozzájárulhatnak a kiskereskedelmi forgalom további élénküléséhez, így végső soron a gazdasági növekedéshez is - hangsúlyozta a szaktárca.