A magyar boltok forgalma tovább nőtt augusztusban: a KSH friss adatai szerint 2,4 százalékkal többet vásároltunk, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelem összességében enyhe, de stabil növekedést mutat – vagyis a vásárlási kedv tovább erősödik.

Közelebbről megnézve,

  • az élelmiszerboltokban 2,3 százalékkal nőtt az eladások volumene,
  • a nem élelmiszer jellegű üzletekben – például ruházati, műszaki vagy drogériai boltokban – 4,9 százalékos volt a bővülés,
  • az üzemanyag-forgalom pedig 2,2 százalékkal emelkedett.

Az összképet nézve azonban korántsem fényes a helyzet.

Nem segít a fogyasztáson az inflációs környezet

„Augusztusban havi szinten 0,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, ami nagyjából arra volt elég, hogy ledolgozza az előző hónap visszaesését” – nyilatkozta az Economxnak Trippon Mariann. A CIB elemzője szerint éves szinten a bővülési ütem 1,7 százalékról 2,4 százalékra gyorsult, a növekedést a nem éllemiszerjellegű eladások húzták (+4,9 százalék év/év). Az év első nyolc hónapjában 2,8 százalékkal bővültek az eladások. 

A számok stabil, de nem kifejezetten gyors fogyasztás-bővülést jeleznek a harmadik negyedév elején. A növekedést a reálkeresetek emelkedése és előretekintve a különböző kormányzati intézkedések támogatják, 

de a fogyasztói bizalomra a munkaerőpiaci kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság és a magas inflációs várakozások nem hatnak kedvezően

– hangsúlyozta az elemző. Az őszi hónapoktól ennek ellenére élénkülést várunk a dinamikában és ez 2026 elején is folytatódhat javarészt a választások előtti intézkedéseknek köszönhetően.

Hiába a fogyasztás emelkedése, van, ami hiányozni fog a GDP-ből

Trippon Mariann kiemeli, hogy a GDP-növekedés motorja idén is a háztartások fogyasztása marad, az ipar továbbra is szenved a negatív külső keresleti környezetben, a beruházások mélyrepülése pedig a második negyedévben is folytatódott. Utóbbi esetében 2025 második fele már stabilizációt hozhat, de idén még a beruházások lefele húzzák a növekedést. 

„Előrejelzésünk szerint 2025-ben a háztartások fogyasztása 3,5-4 százalék közötti mértékben nőhet, míg jövőre további gyorsulást várunk, 4 százalékot meghaladó dinamikával” – tette hozzá az elemző.

S ugyan az élelmiszer- és vegyesboltok forgalma 2,3 százalékkal nőtt, ezen belül komoly eltérések látszanak. Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó vegyesboltok – mint például a nagy láncok – 3,9 százalékos bővülést értek el, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek eladásai 2 százalékkal visszaestek. Ez arra utal, hogy a vásárlók inkább a nagyobb, olcsóbb kínálatot keresik, és kevesebben engedhetik meg maguknak a kisebb, specializált boltok választékát.

Ezzel szemben a nem élelmiszer-kiskereskedelem látványosabb ütemben, 4,9 százalékkal bővült. A legnagyobb ugrás a ruházati boltokban történt (8,7 százalék), amit a drogériák és vegyes iparcikküzletek (6,6 százalék) követtek. A műszaki cikkek, bútorok, sőt még a használtcikkek forgalma is nőtt.

Ez már egy hosszabb tendencia, a covid, majd az inflációs sokkokat (energia, élelmiszer) követően átalakult a fogyasztási szerkezet, az emberek kevesebbet, tudatosabban költenek élelmiszerre, míg többet tartós, féltartós cikkekre, szolgáltatásokra

– közölte lapunkkal a CIB elemzője.

Igaza van Orbán Viktornak, de hátrébb kell lépni a teljes képért

Orbán Viktor ma reggeli interjújában az Economxnak azt nyilatkozta:

„Öngyilkos politikának tartom, ha egy ország a fogyasztásra akarja építeni a gazdasági növekedését”.

Ezzel kapcsolatban Trippon Mariann azt mondta, a csak fogyasztásra épülő növekedési modell hosszú távon fenntarthatatlan. Ha túlpörgetjük a fogyasztást, miközben nincsenek beruházások például, az előbb-utóbb egyensúlytalanságokat okoz a gazdaságban. Ez többféle formában megjelenhet, például erősödő inflációban (túl nagy kereslet, amit a kínálat nem követ le), romló külső egyensúlyban (megugrik az import), vagy gyengülő árfolyamban. Egy kis, nyitott gazdaságnak, mint Magyarország kiegyensúlyozott növekedési szerkezetre kell törekednie – hangsúlyozta.

A miniszterelnök hétfő reggel arról is beszélt, hogy az ő regnálása alatt nem lesz napirenden az euró bevezetése. Érdekes kérdés ezzel kapcsolatban, hogy ez a kijelentés hogyan értelmezhető a jövőre nézve a kiskereskedelemben, az árakban, vagy a fogyasztásban.

Rövid távon nyilván nem reális az euró bevezetése, a magyar gazdaság nem érett rá, és nominális kritériumok teljesítésétől is távol vagyunk. Az euró bevezetésének időzítése politikai döntés kérdése, a jelenlegi kormány többször világossá tette, hogy ez nincs napirenden, ezt erősíti meg a fenti nyilatkozat

– mondta a CIB elemzője Orbán Viktor kijelentéséről. Trippon Mariann hozzátette, ha hipotetikusan döntés születne ma erről, akkor reálisan körülbelül 5 év felkészülési időre lenne szükségünk, tehát várhatóan 2030 környékén lenne esély arra, hogy az uniós valutákkal fizessünk a boltokban.

OKSZ: a szektorra hárítják a problémák megoldását

„Bár az árrésstopnak tavasszal volt egyszeri inflációcsökkentő hatása, a magyar gazdaság ettől nem áll kedvező pályára” – mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Hozzátette: a kiskereskedelmi forgalom bővülése továbbra is messze elmarad a várakozásoktól, a fogyasztói árak emelkednek, és ezt a lakosság is érzékeli.

Kozák Tamás arra hívta fel a figyelmez, hogy

az árrésstop a kiskereskedelemre igyekszik hárítani a gazdasági problémák megoldását,

miközben a kormány a saját háza táján olyan intézkedéseket tart életben (az élelmiszer áfát 31,5 százalékra növelő különadó), vagy vezet be (MOHU visszaváltási díjainak csökkentése, EPR díjak emelése, plázastop kiterjesztése), amelyek tovább rontják a kiskereskedelem szereplőinek helyzetét és kárt okoznak a vásárlóknak minden egyes nap.

 „Ezek a lépések növelik az inflációt és rontják a szolgáltatás színvonalát az által, hogy a vásárlók kényelmét szolgáló beruházások maradnak el. A nemzetközi üzletláncoknál 100 forint értékesítési bevételből már tavaly is 40 fillér veszteség keletkezett. Ez elszívja lehetetlenné teszi a hatékonyság javítását, és csökkenti a kiskereskedelem által indított akciók számát és mértékét. Ez fenntarthatatlan konstrukció, ami törvényszerűen visszaüt a vásárlókra” – közölte a szövetség főtitkára.