Kényes helyzetbe került a német kormány a két hete indult közel-keleti háború miatt: NATO-tagként Németországot szövetségi politikája Washingtonhoz és Jeruzsálemhez köti, ugyanakkor az Irán ellen indított támadás nemzetközi jogi legitimitása erősen kérdéses, Németország pedig ennek egyik fő védelmezőjeként elutasít mindenféle militarizmust és birodalmi törekvést.
A Portfolio elemzése rámutat: Friedrich Merz kancellár azóta lavírozik a nyilatkozataiban.
A konfliktus kezdetekor még abban bízott, hogy a fegyveres összecsapás hamar lezárul, így elkerülheti a határozott véleménynyilvánítást. Mivel azonban Donald Trump amerikai elnök egyes nyilatkozatai alapján nem látszik a háború vége, mostanra a német kancellár is kénytelen kritizálni az Egyesült Államokat és szövetségeseit, bár hangsúlyozta, hogy kimaradnak a helyzetből.
A háború minden egyes napjával egyre több kérdés merül fel: a leginkább az aggaszt bennünket, hogy
nyilvánvalóan nincs közös terv a háború gyors és meggyőző befejezésére
– fogalmazott.
Ráadásul a közvélemény is nyomást gyakorol, egy friss kutatás szerint ugyanis a német lakosság igen negatívan éli meg az iráni támadást. Arról nem beszélve, hogy a németek 77 százaléka fenyegetőnek érzi a jelenlegi világhelyzetet és 85 százalék aggódik amiatt, hogy egyre inkább az erősebb joga érvényesül. A megkérdezettek háromnegyede szerint
az egész öböltérséget érintő konfliktus még további országokra is kiterjedhet
– idézik a reprezentatív eredményt.