Egy friss tanulmány szerint az európai törzsutasokra kivetett adó évente 64 milliárd euró bevételt  hozna, az utaslétszám csökkentésével lassíthatná a globális felmelegedést, a legtöbb ember számára pedig nem jelentene többletköltséget - ismertette a javaslatot a The Guardian.

A New Economics Foundation (NEF) és partnerszervezetinek elemzése szerint az új adó eredményeként egy éven belül 26 százalékkal csökkenne az utasok száma, ezáltal a repülőgépek szén-dioxid-kibocsátása 21 százalékkal csökkenhetne.

Az indítvány értelmében az utasoknak az első oda- és visszautazáson túl minden egyes további repülőút után többet kellene fizetniük.

„Jelenleg nem számít, hogy valaki évek óta először repül-e a családjához, vagy évente tizedszer repül a tengerparti luxusházába: ugyanannyi adót kell fizetnie a repülésért” - mondta el a lapnak Magdalena Heuwieser, a jelentés társszerzője. Ezt vennék figyelembe az új adónál, amely igazából az utasoknak csak kis részét érintené.

Az illeték a 12 hónapon belüli első oda- és visszautazás esetén nulla euróval kezdődne, és minden egyes oda- és visszautazás esetén 100 euróval emelkedne. A hosszabb távolságok és az első osztályú utazás esetén pedig felárat kellene fizetni.

Az AdaStone Law megvizsgálta az indítvány jogi vonatkozásait és arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat az uniós és a nemzeti jogszabályok alapján megvalósítható, bár a szigorú adatvédelmi jogszabályok problémákat okozhatnak, amikor a jegyértékesítők megjelenítik az árakat az ügyfelek számára.

Az elemzések szerint a gazdagok lennének leginkább érintettek, mivel ők repülnek gyakrabban.

A felmérés szerint a 20 000 euró alatti éves jövedelemmel rendelkező háztartásoknak csak 15 százaléka repül annyit, hogy a javasolt illeték érintené, míg a 100 000 euró feletti jövedelemmel rendelkező háztartások 63 százaléka repül.

A jelentés úgy véli: egy uniós szintű adó ideális eszköz lenne a repülési ágazat növekvő környezetszennyezésének kezelésére, bár ehhez a tagállamok közötti egyetértésre lenne szükség, ami az adópolitikában különösen nehéz szokott lenni. 

Az energiaügyi szakértők ugyanakkor a szintetikus üzemanyagokban, az elektromos repülőgépekben és a hatékonyabb üzemeltetésben látják a megoldást a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítésére.