Alaposan megkavarták a kínai cégek helyzetét Donald Trump hatalmas büntetővámjai. Egyre több kínai gyár szünetelteti a termelését és új piacok felé fordul. A kieső megrendelések a munkahelyeket is érintik.

„Több olyan gyárat is ismerek, amelyek az alkalmazottaik felét néhány hétre hazaküldték és a termelés nagy részét leállították”

– mondta el Cameron Johnson, a Tidalwave Solutions tanácsadó cég sanghaji székhelyű vezető partnere a CNBC-nek. Tudomása szerint a játékokat, sporteszközöket és olcsó tucattermékeket előállító gyárak vannak most leginkább nehéz helyzetben. 

„Bár még nem nagymértékű a leállás, de a legfontosabb kereskedelmi csomópontokban, Yiwuban és Dongguanban már ez történik, és aggodalomra ad okot, hogy ez a tendencia folytatódhat – mondta Johnson. Hozzátette: „van ugyan remény arra, hogy az amerikai vámok a jövőben csökkennek, így a megrendelések újraindulhatnak, de addig is a vállalatok elbocsátják az alkalmazottakat és leállítják a termelés egy részét”.

A Goldman Sachs becslései szerint Kínában mintegy 10-20 millió munkavállaló dolgozik az Egyesült Államokba irányuló exportvállalkozásokban. 

A nemrégiben megduplázott amerikai vámok hatása sokkal súlyosabb, mint a Covid-19 járványé volt – mutatott rá Ash Monga, a kvangdzsui székhelyű Imex Sourcing Services, egy ellátási láncot kezelő vállalat alapítója és vezérigazgatója. A mindössze néhány millió dolláros forrásokkal rendelkező kisvállalkozások számára a vámok hirtelen megemelése különösen elviselhetetlen lehet, és tönkreteheti őket.

Az üzleti nehézségek most arra kényszerítik a kínai exportőröket, hogy új értékesítési stratégiákat próbáljanak ki.

A Sanghajhoz közeli Ningbóban működő Woodswool sportruházat-gyártó például gyorsan áttért a ruhák online értékesítésére a hazai piacon. 

„Az összes amerikai megrendelésünket töröltük” – számolt be a CNBC-nek Li Yan, a Woodswool gyárigazgatója és márkaigazgatója. Amíg azonban új piacokat keresnek, addig a kapacitásuk egy része kihasználatlanul áll.

Peking központi kérésére több techcég is segíti szolgáltatásaival az online belföldi értékesítést. A JD.com e-kereskedelmi vállalat az elsők között jelentett be ilyen támogatást, 200 milliárd jüant (27,22 milliárd dollár) ígérve az eredetileg exportra szánt kínai áruk megvásárlására, és arra, hogy megtalálja a módját, hogy Kínán belül értékesítse azokat. A Meituan ételkiszállító vállalat szintén bejelentette, hogy segíteni fogja az exportőröket a belföldi forgalmazásban. Az eddigi támogatás azonban csak töredéke az eddigi forgalomnak.

Kína csak tavaly 524,66 milliárd dollárnyi árut szállított az Egyesült Államokba.

A gyártók közül sokan most közvetlenül a kínai közösségi médiaplatformokhoz fordultak a fogyasztók elérésére, de komoly energiát kell fektetniük az értékesítésbe. Már csak azért is, mert az amerikai külvárosokban élőknek gyártott termékek nem feltétlenül keresettek a kínai lakótelepeken élők körében – mutatott rá Ashley Dudarenok, a ChoZan kínai marketing tanácsadó cég alapítója.

Mindemellett egyre kevesebb kínai vállalat fontolgatja, hogy más országokon keresztül bonyolítja az USA-ba irányuló exportját. Sok cég inkább Délkelet-Ázsián keresztül Indiába diverzifikálja a termelést, míg mások az amerikai vevőkről az európai és latin-amerikai vevők felé fordulnak

– mutatott rá a tanácsadó. 

Kapcsolódó