BUX 140857.32 -1,74 %
OTP 44340 -2,98 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kiderült, hogy hatott a rendszerváltás a tőzsdére: Tisza-optimizmus van a piacon

A magyar gazdaság megítélése látványosan javult a befektetők szemében, ami már a forinttal, a hozammal és az inflációval kapcsolatos előrejelzésekben is megjelenik. A kedvezőbb kilátások mögött a rendszerváltás és a jövőbeli gazdaságpolitikai változások állnak, miközben a magyar részvénypiac kiemelkedő menetelése kifulladóban lehet. A mesterséges intelligencia körül nem alakult ki olyan buborék, mint amilyen a 2000–2001-es dotkomlufi volt.

2026. július 15. szerda, 14:41

Fotó: Economx
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A diverzifikáció továbbra is az egyik legfontosabb befektetési alapelv: az jár el jól, aki minden eszközosztályból tart valamennyit a portfóliójában. Minden évben más befektetés teljesít kiemelkedően, ezért szinte lehetetlen előre megjósolni, melyik lesz a nyerő. Jó példa erre az arany: míg 2024-ben 27,2, 2025-ben pedig 64,6 százalékos hozamot ért el, addig 2026-ban jelenleg mintegy 6 százalékos mínuszban áll.

A magyar részvénypiac az elmúlt három évben rendkívül erős teljesítményt nyújtott, így nehéz volt veszteséget elszenvedni rajta (2024: +30,9 százalék, 2025: +40,0 százalék, 2026: +23,6 százalék). Azonban ennek a futamnak most vége lehet – mondta Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője a pénzintézet sajtóeseményén.

Geopolitika és olaj

Hosszú távon a befektetőknek nem érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítaniuk az olajár rövid távú ingadozásainak. Ugyanakkor az olaj ára számos más eszközosztályra is hatással van, ezért érdemes figyelemmel követni a piaci folyamatokat. Az olajár jelenleg normalizálódni látszik, és a piaci hangulatot a geopolitikai megállapodásokkal kapcsolatos optimizmus is javítja.

Az olajár csökkenése ugyanakkor negatívan hathat a részvényekre, a hosszú lejáratú kötvényekre és az aranyra is. A kilátásokat továbbra is jelentősen befolyásolják Donald Trump amerikai elnök döntései és a geopolitikai fejlemények.

Átalakuló technológia

Az ázsiai és a feltörekvő piacok szerkezete jelentősen átalakult az év eleje óta. A feltörekvő piaci részvények között – például az MSCI Emerging Markets indexben – a technológiai szektor súlya már eléri a 43 százalékot, ami magasabb, mint az amerikai piacon. Ez jól mutatja, hogy a feltörekvő piacok összetétele jelentősen megváltozott.

Az elmúlt években jól működött az a stratégia, amely az amerikai részvénypiacra és különösen a legnagyobb vállalatokra koncentrált. Ez a tendencia azonban hosszabb távon valószínűleg nem fenntartható. Idén például már a kisebb vállalatok részvényei teljesítenek jobban a nagyvállalatokénál. Az S&P 500 indexben a tíz legnagyobb vállalat súlya 2000-ben még 26 százalék volt, mára azonban 40 százalékra emelkedett.

Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője szerint a befektetőknek egyre inkább számolniuk kell azzal, hogy a mesterséges intelligencia (AI) már nem egy futó technológiai trend, hanem olyan strukturális tényező, amely a teljes piaci ökoszisztémára hatással van.

A szakértő szerint a mesterséges intelligencia körüli piaci lelkesedés nem hasonlítható a 2000–2001-es dotkomlufihoz, amikor az internetes tőzsdei vállalatok értékeltsége elszakadt a fundamentumoktól.

„A globális gazdaság egyre érzékenyebben reagál az AI-hoz kapcsolódó várakozások változásaira, ami új típusú kockázatokat és lehetőségeket is teremt a befektetőknek. Számolni kell azzal is, hogy AI-fejlesztésben Kína már a nyugati cégek nyakában liheg; a kínai modellek jellemzően az amerikaiak 80–85 százalékát nyújtják teljesítményben, viszont mindezt tizedakkora költségen. Az Egyesült Államokban zárt modelleket fejlesztenek, melyek költségesek, ezzel szemben Kínában nyílt forráskódokkal dolgoznak. Látható, hogy a háztartási eszközök és az autóipar után ezen a területen is végletekig fokozódik a verseny” – hangsúlyozta.

A Tisza segített Magyarországon és a tőzsdén

A magyar részvénypiac idei teljesítményét pozitívan befolyásolta a rendszerváltás és az azt megelőző és követő optimizmus. Ugyanakkor a BUX-index már nem tekinthető olcsó piacnak: értékeltsége inkább átlagos, miközben az index koncentrációja továbbra is rendkívül magas.

A magyar állampapírhozamok – jelenleg 5 százalék körüli szinten – a lengyel hozamok alá csökkentek. Ez arra utal, hogy a befektetők jelenleg Magyarországot biztonságosabb adósnak tartják Lengyelországnál. A kedvező megítélést egyrészt a Tisza-kormány által hazahozott uniós források, másrészt az euró bevezetésének lehetősége erősíti.

A magyar piac pozitív megítélését tehát egyre több tényező támogatja. Ennek megfelelően az MBH elemzői több fontos makrogazdasági előrejelzésüket is módosították:

  • az euró–forint árfolyamra vonatkozó célárat 375-ről 360 forintra csökkentették,
  • a 10 éves magyar állampapírhozamra vonatkozó várakozásukat 6,2 százalékról 5,6 százalékra mérsékelték,
  • míg az inflációs előrejelzésüket 3,4 százalékról 2,2 százalékra vágták vissza.

Mi várható?

Aki a választások előtt tízéves magyar államkötvényt vásárolt, kedvező árfolyammozgásoknak köszönhetően 18–19 százalékos hozamot is elérhetett, aki szemfüles volt. A hazai államkötvények továbbra is kedvező hosszú távú befektetésnek számíthatnak, ugyanakkor nem célszerű túl nagy súlyt adni nekik egy portfólióban.

A magas inflációs várakozások miatt – amelyek jelenleg elsősorban a hozamokat mozgatják – 2026-ban is pozitív lehet a kötvény-részvény együttmozgás. Míg az infláció nem tér vissza alacsonyabb szintre, addig a kötvények várhatóan nem tudják betölteni hagyományos portfólióvédő szerepüket a részvényekkel szemben.

Vegyek aranyat vagy ne?

Az arany továbbra is kedvező fundamentumokkal rendelkezik, ugyanakkor magas volatilitása és az erős spekuláció miatt indokolt az óvatosabb kitettség. Emiatt az MBH-nél például annak, akinek korábban 10 százalékos portfóliósúlyt javasoltak, most 7 százalékra csökkentik a részesedést, akár fizikai aranyról, akár arany-ETF-ekről van szó.

Horváth Balázs
Horváth Balázs
Újságíró
Pénzügyi újságíró, szerkesztő, kutató és kommunikációs szakember. Újságírói pályafutása 2022-ben indult az Economxnál (korábban Napi.hu), ugyanebben az évben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol kommunikáció- és médiatudomány szakon szerzett alapszakos diplomát, jelenleg politikai gazdaságtan mesterképzését folytatja. Kiemelt témái közé tartoznak a pénzügyeken belül a banki csalások, a hitelezési szektor, a biztosítások és befektetések, valamint a fintechek és a digitalizáció. Szerkesztőként segíti például Az Év Irodája csapatát, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásának fókuszában a politikai kommunikáció és nyelvészet áll. Több hazai és nemzetközi konferencia előadója.

Ez is érdekelhet