Az európai agrárium elsorvasztásáért zajló uniós küzdelem nem az új, 2027 utáni agrártámogatási rendszerrel (KAP) kezdődött. A neoliberális gazdaságpolitika kritikusai szerint az Európai Bizottság már 2010-ben az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP) megnyitotta volna a piacokat az óceántúlról érkező árudömping előtt.
Brüsszel elgondolása mögött van logika. A versenyhátrányba került autóipar számára próbál részesedést találni a globális piacokon. Ennek azonban az egyik előfeltétele, hogy csökkentsék az európai gazdálkodók támogatását, illetve megfosszák a szektort az uniós szintű politikai érdekképviselettől.
Az Európai Bizottság által előterjesztett KAP mindkettő célt tökéletesen és nyíltan kiszolgálja.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) továbbra is elfogadhatatlannak tartja az új uniós támogatási rendszert. Koncz Máté, a MOSZ elnöke a napokban egy háttérbeszélgetésen arra figyelmeztetett, hogy az unió gazdasági érdeke nem esik egybe a társadalmi igényekkel. Az európai agrárium támogatása nemcsak az élelmiszerbiztonságot, de a termelőn keresztül a vidék gazdasági erejét, sokszínűségét, kultúráját is támogatja.
Ha az európai vidék fenntarthatósága megbicsaklik, az az egész társadalmat magával ránthatja
– figyelmeztetett Koncz Máté.
A MOSZ szerint ehhez képest az Európai Bizottság a tervezetben nemcsak csökkentené a támogatás összegét, de le is butítaná a szakmai rendszereket, így a döntési mechanizmus kikerülne az agrárvezetés kezéből. Az új rendszerben a regionális fejlesztési alapok az uniós fejlesztési miniszterek hatáskörébe kerülnének.
Semmilyen formában nem támogatható, hogy az élelmiszergazdaság felügyeletét, intézményrendszerét kidobják a kukába – fogalmazott a MOSZ elnöke.
A szövetség szerint visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el a Mercosur- (Dél-amerikai Közös Piac) országokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalás is. Még sohasem sikerült ellenőrizni a termelés egész folyamatát – utalt arra Koncz Máté, hogy jelentős kockázata van annak, hogy Dél-Amerikából gén- és hormonkezelt élelmiszertermékek lepik el az európai piacokat. Ugyanakkor ez az ára annak, hogy az uniós autóipar piacot találjon a Mercosur-országokban.
Az irány ez, a kérdés, hogy milyen lépésekkel haladunk
– fogalmazott portálunknak Koncz Máté.
Egyébként az egyezmény még a magyar kormányzatban is megosztja a minisztereket. Nagy István agrárminiszter folyamatosan ellenezte, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter viszont a szabadkereskedelmi egyezmények elkötelezett híveként támogatta a tárgyalásokat.
Valóban ez a két álláspont – válaszolta az Economx érdeklődésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón. Ez egy kereskedelmi egyezmény, és új gazdasági lehetőséget hozna, ugyanakkor azt is vizsgáljuk, és ebben az agrártárca egy szigorú álláspontot képvisel, hogy milyen hatást gyakorol ez a csomag a hazai élelmiszerbiztonságra és magyar agráriumra. De a végleges kormányzati álláspontot még nem alakítottuk ki – szögezte le Gulyás Gergely.
Abban viszont egyetért a MOSZ-szal, hogy teljesen elfogadhatatlan a bizottság javaslata. A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az unió hétéves költségvetését csak egyhangúsággal lehet elfogadtatni,
ezért jelentős módosításokra lesz szükség ahhoz, hogy az uniónak legyen költségvetése
– erősítette meg Gulyás Gergely Orbán Viktor vétóra vonatkozó szándékát.
Visszatérve az új KAP elleni tiltakozáshoz, Koncz Máté az Economxnak arról is beszélt, hogy a különböző szakmai szervezetek nemcsak tagállamok szintjén (hazánkban a MOSZ mellett a MAGOSZ és az Agrárkamara is kifejezte kritikáját az új támogatási rendszerrel szemben), de a Copa-Cogeca szakmai ernyőszervezeten keresztül is nyomást gyakorolnak az uniós politikusokra.
A Copa-Cogeca nem döntéshozó, de ők szokták felszedni a macskaköveket
– húzta alá a MOSZ elnöke
Ugyanakkor a Copa-Cogeca – az európai gazdaszervezetek ernyője – (a MOSZ-egyeztetés és a Kormányinfó után, pénteken) arról tájékoztatta az európai közvéleményt, a Bizottság 2028–2034-es költségvetési javaslatának (MFF) KAP-vonalát egyelőre nem utcai erődemonstrációval, hanem elsődlegesen intézményi érdekképviselettel kívánják megtorpedózni. A szervezet „fekete nyárként” jellemezte, hogy az elmúlt hónapokban felmerült a KAP-kiadások 25–30 százalékos mérséklésének lehetősége és az EU–Mercosur-folyamat újraindítása. Ugyanakkor a macskakövek felszedése helyett a következő hetekben tagállami kormányoknál és európai parlamenti képviselőknél terveznek célzott lobbimegbeszéléseket. A gond nem pusztán a pénzösszeg nagysága, hanem az új KAP-szerkezet iránya, amely a közös jelleg felpuhításával és a két pillér (EAGF/EAFRD) leépítésével „elfogadhatatlan”.
A stratégiai eszközválasztás hangsúlya tehát a „diplomácia először” megközelítés lett. A Copa-Cogeca vezetői szerint az EP-ben és a Tanácsban is kedvezőtlen fogadtatása volt a Bizottsági tervnek, ezért a szervezet ezekben az intézményekben keres „a Bizottságétól eltérő pályát”. A kommunikáció kifejezetten a döntéshozók befolyásolására koncentrál, formális egyeztetésekkel és nyilvános kampányokkal kombinálva. Ugyanakkor jelezték, a tüntetések nem kerültek le a napirendről,
a traktorkonvojok „készen állnak”, és az EP strasbourgi ülései vagy Tanácsi csúcsok környékén – ha szükséges – bármikor aktiválhatók.
Az időzítés a kulcskérdés
– szögezte le Massimiliano Giansanti, a Copa elnöke.
A Copa-Cogeca mindezt egy szélesebb nyomásgyakorlási keretbe illeszti. Fut a „No Security Without CAP” kampány és a hozzá tartozó petíció, amely a KAP önálló, inflációkövető, dedikált költségvetési sorának megőrzését, valamint a kétpilléres felépítés változatlan fenntartását követeli. Továbbra is arra figyelmeztetnek, ha a KAP-ot egy egységes, általánosabb alapba olvasztják, megszűnik a mozgástér a tagállamok között, sérül az élelmiszer-biztonság, és felgyorsul a gazdálkodói kilépés. Szerintük ezzel átléptek egy „vörös vonalat”.
A tartalmi prioritások közt – a költségvetési vita mellett – a fenntartható növényvédelem és a biológiai megoldások integrációja is megjelenik. Ezzel a Copa-Cogeca azt üzeni, hogy az egyszerűsítés és zöld célok támogatása nem azonos a forráskivonással. Az adminisztratív tehercsökkentés jöhet, de a KAP-keret vágása és a szerkezet „egyalapú” átalakítása nem elfogadható - figyelmeztetett Massimiliano Giansanti.