Ezerrel pörög az osztogatás, felfedte a szakértő mi történne kormányváltás esetén

„Egyelőre azt látom, hogy a piac a Tiszának jobban örülne, mint a Fidesz folytatásának” – közölte Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki az Economx érdeklődésére elárulta, hogy milyen szerencsés gazdasági fejlemények okozhatnának csodás fordulatot Magyarországon.

A magyar gazdaság az év utolsó hónapjaihoz közeledve fokozatos javulást mutat, és az év végén, valamint 2026-ban is élénkülés várható, de a növekedés alacsony bázisról indul. Van rá esély, hogy a kamatszint a jelenlegi kilátások szerint jövő februárban vagy márciusban csökkenhet – mondta tájékoztatóján Németh Dávid.

A K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a jövő évi magyarországi parlamenti választásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy „a piac egyértelműen azt látja most, hogyha a Tisza párt nyer, akkor egy olyan hullám indulhat el, mint a lengyeleknél, amikor Donald Tusk került hatalomra: a forint erősödhet, az uniós pénzekhez hozzájuthatunk”.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Ez rövid távon pozitív hangulatot hozhat a piacnak.

„Már most is sokan beszélnek róla, hogy ez egy relatív lehetőség. Ez látszik abból, hogy egyébként vásárolják a forintot és van benne pozicionáltság. Az állampapír hozamokban ez még kevésbé érezhető”.

Egyelőre azt látom, hogy a piac a Tiszának jobban örülne, mint a Fidesz folytatásának

– fűzte hozzá a vezető banki elemző, aki szerint a jövő évi választásoknak nem kettő, hanem négy kimenetele van attól függően, hogy lesz-e kétharmad és kinek lesz kétharmada. Ez is nagyon befolyásolja, hogy milyen költségvetési mozgástere lesz a kormánynak.

Négy szerencsés fordulat, melyekre kevés az esély

Németh Dávidtól megkérdeztük, hogy milyen szerencsés fejlemények kellenének ahhoz, hogy kedvező gazdasági, pénzügyi fordulatot vegyen Magyarország?

A vezető elemző szerint

jelentős energia árzuhanásra van szükség, hiszen az olcsó energia jó lenne Európának és Magyarországnak, mert még mindig nagyon drága.
Ilyen fejlemény lenne, hogyha komolyabb beruházási, fejlesztési hullám indulna meg, mert nagyon le vagyunk maradva ebben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest.
Európának nyersanyag lelőhelyeket kellene szerezni, csökkenteni kellene ebben a kiszolgáltatottságunkat.
Örülnénk neki, hogyha eltűnnének az adósságok, a kamatkiadásokon lehetne sokat fogni.

A K&H vezető elemzője úgy látja, hogy az árrésstop kivezetésére a választások után májusban, vagy júniusban kerülhet sor. Bizonyos elemekben már most is átárazások zajlanak, próbálnak a kiskereskedők olyan termékeken árat emelni, amelyek nincsenek árréssapka alatt.

Véleménye szerint az árrésstop túl sokáig van jelen a gazdaságban, rengeteg feszültség gyülemlik fel ennyi idő alatt, és amikor majd kivezetik, az túlkompenzációt okozhat.

Pláne, hogyha ezek a kereslet élénkítő elemek az elköltésben jelennek meg és nem feltétlenül a megtakarításban.

Viszont az is látható az elmúlt időszakban, hogy a többletjövedelmek kisebb részben a kiskereskedelemben, nagyobb részben a szolgáltatásokban jelennek meg, illetve egy része külföldre megy a turizmus által.

Németh Dávid szerint Magyarországon a termelékenység nem túlzottan javult, ott tartunk, ahol 15 éve. Egy főre eső termelékenységben az utolsó helyre kerültünk az Európai Unióban, az egy órára vetített termelékenységben pedig utolsó előttiek vagyunk, csupán a lengyeleket előzzük meg ebben a mutatóban az EU-ban.

Ahhoz képest, hogy milyen alacsony a termelékenységünk, egész jó a GDP-nk, ahol ugyan az EU-lista második felében kullogunk, de legalább nem a legvégén – jegyezte meg.

Az elemző úgy látja, hogy a kamatfelárunk viszonylag magas, ezt kellene csökkenteni, ehhez viszont kell a termelékenység növekedés, illetve az, hogy a költségvetésünk rendben legyen.

Jelentős költségvetési hiány jövőre?

Szerinte a következő hónapokban nagyon elfogunk csúszni a költségvetéssel. Hogyha a jövő évi választásokat követően nincs kiigazítás, akkor elképzelhető, hogy 2-2,5 százalékos tartományba is elmozdulhat az elsődleges egyenlegünk. Ha erre még rátesszük a kamatkiadásokat, az plusz 3-3,5 százalék, így máris 6 százalék feletti költségvetési hiányról beszélhetünk 2026-ra, amit egy reális kockázatnak nevezett a jelen állás szerint.

Kormányülés 2025. október 29.

Kép: Facebook/Orbán Viktor

Ezért lenne fontos a költségvetési kiigazítás, egyben reményét fejezte ki, hogy ebben olyan új elemek is lesznek majd, amelyek strukturálisan átalakítják majd át a büdzsét.

„Egyelőre sajnos az elmúlt évek tapasztalata, hogy a termelékenység, meg a költségvetés helyzete alapján még a napnyugtás időszakban vagyunk. Bízunk benne, hogy a választások után rátérünk a napfelkeltére is”

– jegyezte meg Németh Dávid.

Az elemző a magyar jegybank kamatpolitikájával kapcsolatban úgy látja, hogy egy kicsi időablak nyílik majd februárban-márciusban, hogy esetleg kamatot vágna az MNB. Ennek 30 százalékos lehetőséget adna, mert véleménye szerint a jegybank inkább kamatcsökkentési ciklusban gondolkodik.

2,6 százalékos infláció februárban?

Németh Dávid úgy prognosztizálja, hogy jövő februárban az inflációnk 2,6 százalék körül alakulhat, melyet márciusban publikál majd a KSH. Ez alapján lehetne csökkenteni az alapkamatot, pláne, hogyha a Fed is vág addig kamatot, illetve a forint erős tud maradni. Hogyha a forint be tudna menni 380 alá esetleg, az megnövelné a kamatcsökkentés esélyét.

Úgy látja, hogy

jövőre 6 százalékra mehet le az alapkamat,
vallási, rekreációs tevékenységre nagyon sok megy el uniós összevetésben,
szűkíteni kellene a leírásokat a társasági nyereségadóból,
meg kellene szüntetni, illetve nem vinné végig az szja-mentességet az édesanyáknak, mert az nagyon sokba fáj.
Megszüntetné a kamattámogatást is az ingatlanok esetében.
Semmi esélyt nem lát a 14. havi nyugdíj bevezetésére.
Maximalizálná a 13. havi nyugdíj összegét, például 600 ezer forintban.