A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamat 6,5 százalékos szintjén, ahogy nem módosította a kamatfolyosó két szélét sem – az egynapos (O/N) betéti kamat 5,5 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,5 százalék maradt – közölte a jegybank.

Az MNB tavaly szeptember óta nem változtatott a monetáris kondíciókon, ősszel legutóbb 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

A testület egyöntetű értékelése az volt: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, annak veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.

Varga Mihály az MNB sajtótájékoztatóján elmondta:

  • A tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett.
  • A szigorú monetáris kondíciók biztosításával 2027 elején érhető el fenntartható módon a 3 százalékos inflációs cél.
  • A jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.
  • Ennek megfelelően továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés indokolt.
  • A stabilitásorientált megközelítéssel összhangban a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,5 százalékon tartotta.
  • Előretekintő iránymutatásuk nem változott.

Varga szerint nincs nyomás a jegybankon

Varga az elmúlt hetek kormányzati nyilatkozatai kapcsán újságírói kérdésre válaszolva elmondta,

nem érez olyan nyomást a jegybankon, ami eltérítené őket az eddig meghozott döntésektől.

Hangsúlyozta: mindig abból indulnak ki, ami az ismert tény, adat vagy döntés. A kormány még a nyáron úgy döntött, hogy november végéig fenntartja az árrésstopot, a jelenlegi helyzetben nekünk nincs más dolgunk, mint várni a következő döntést.

Fontos a forint

Az elmúlt hónapokban a forint trendszerű erősödése volt megfigyelhető, ami régiós összevetésben is figyelemre méltó – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy az árstabilitás eléréséhez elengedhetetlen a stabil devizapiac, amelyhez jó alapot adnak a közelmúlt folyamatai, de a pénzpiaci helyzetet továbbra is folyamatosan figyelni kell.

„A stabilitás érték, amely közelebb visz bennünket az árstabilitás megvalósításához” – hangsúlyozta a jegybankelnök.

Még sokáig nem jöhet változás

„Ma sem volt, és még sokáig nem lesz tere a kamatcsökkentésnek Magyarországon” – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az infláció úgy is a célsáv fölött tartózkodik, hogy azt mintegy másfél százalékkal csökkenti az árrésstop, aminek hatása legkésőbb jövő áprilisban kiesik az éves mutató bázisából. Ez önmagában is megköti a jegybank kezét (nem számolva a fiskális intézkedések fogyasztásnövelő, így várhatóan inflációt is emelő hatásával), amelynek vezetői ráadásul rendre a szigorú és óvatos monetáris politika szükségességét hangsúlyozzák.

„Emiatt eleve nem vártunk változtatást a mai kamatdöntő üléstől, de a legutóbbi kormányzati megszólalások még inkább beszorították az MNB-t a szigorú pozícióba. A kamatcsökkentést sürgető kormányzati nyilatkozatok miatt a jegybanknak – legalább a kommunikációban – még a korábbinál is szigorúbbnak kell mutatkoznia ahhoz, hogy megerősítse a függetlenségét a piaci szereplők szemében” – tette hozzá.

Az infláció alakulása és a forint stabilitásának jegybanki elsődlegessége miatt kitolták a kamatvágási várakozásukat jövő év közepére. Ezzel a forint erejének fő támasza – a magas reálkamat – továbbra is fennmaradhat, és a más devizákhoz mért kamatkülönbözet a többi jegybankok további kamatcsökkentése esetén még növekedhet is.

Mindent egybevetve a mai ülés sem hozott újdonságot a jegybanki üzenetekben és kommunikációban. Maradt a szigorú megközelítés, nincs jele annak, hogy a MT az elkövetkezendő időszakban napirendre tűzné a kamatváltoztatást. Ezen a novembertől a bázishatás következtében vélhetően kedvezőbb éves inflációs számok sem változtatnak majd, mivel számos árkorlátozás – az árrésstopok esetleges november végi kivezetése mellett is – eltörlése még várat magára – hangsúlyozta Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.