A japán delegáció az elmúlt napokban szeretett volna mentességet kérni az autó-, az acél- és alumínium exportot sújtó 25 százalékos amerikai vámra, azonban nem kapta ezt meg. Tekintettel, hogy az autóexport Japán szemszögéből kulcsfontosságú, így Japánban ennek kapcsán jelentős az aggodalom, azonban egyelőre válaszlépésekről nem beszélhetünk.  Washington szerint azonban Japán szándékosan tesz lépéseket a jen árfolyamának gyengítésére, amelynek célja az export ösztönzése.

Japán közgazdászok és politikai vezetők ezt tagadják, és arra utalnak hogy az elmúlt időszakban – például a kamatláb emelésével – több alkalommal beavatkoztak az árfolyam védelmére.

Japánnak egyáltalán nem érdeke, hogy elmérgesedjen a kereskedelmi vita, többek közért azért sem, mert a gazdasági kilátások nem a legjobbak. A tavalyi negyedik negyedévben például 0,7 százalékkal növekedett a GDP. A kamatláb emelésének pedig határt szab az a politika, hogy Tokió érdeke, hogy a japán fizetőeszközben vegyenek fel olcsó hiteleket


– hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, akitől rákérdeztünk az egyelőre zátonyra futott hatalmas amerikai-japán acélipari üzletre és a távol-keleti ország – a második világháború óta szokatlan – militarizálására.

Megvan a nyertese a Trump-vámoknak, ide menekülnek a gyengülő dollárból

Nem, egyelőre nem a forint az. A globális kereskedelmi háború közepette a piacok arra számítanak, hogy a Fed is lépéskényszerbe kerül. A font és a jen kapós lett a befektetők körében.
Sokszor emlegetik, hogy Japán az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese a térségben. Ennek ellentmond: a gyakorlatban mégsem jöhetett létre, hogy a japán Nippon Steel megvásárolja a kassai acélművet is tulajdonló pittsburghi US Steel acélipari céget 14,9 milliárd dollárért.
Donald Trump amerikai elnök találkozik Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel a Fehér Házban 2025. február 7-én. 
Kép: Reuters, Kent Nishimura

Isiba Sigeru japán kormányfő (volt japán védelmi miniszter) nemrégiben látogatott a Fehér Házba, az izraeli miniszterelnököt követően a második államfő volt Donald Trump mostani elnöki ciklusa alatt. A kérdés szóba került a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón is. 

Az amerikai elnök szerint a Nippon Steel már nem érdekelt a US Steel megvásárlásában, amely nem fedi a valóságot, hiszen nem változtak a célok. Trump hangoztatta, hogy Japán hiába szövetséges de nem szeretné, ha idegen kézbe kerülne a US Steel

– hangsúlyozta lapunknak a japán szakértő, aki szerint világosan látszik, hogy az amerikai elnök befektetésekben, és nem az üzletrész külföldi megvásárlásában érdekelt.

A US Steel acélipari cég clairtoni kokszgyára 2024. március 20-án Clairtonban, Pennsylvaniában. (Fotó: Jeff Swensen/Getty Images)
A US Steel acélipari cég clairtoni kokszgyára 2024. március 20-án Clairtonban, Pennsylvaniában. 
Kép: Getty Images, Jeff Swensen

„A Nippon nélkül azonban a US Steel modernizációja nem tud megvalósulni, amely a cég számára jelentős gazdasági problémákat vet fel” – fűzte hozzá. 

Amerikai védőernyő

Az amerikai-japán kapcsolatok a második világháború utáni rendezésre, az amerikai megszállás és az azt követő kivonulás éveire vezethetők vissza. Ennek alapját az 1960-ban elfogadott amerikai-japán védelmi megállapodás jelenti, amely szerint amerikai katonák állomásozhatnak Japán területén, az Egyesült Államok pedig harmadik állam támadása esetén védelmet nyújt a szigetország számára. Az 1960-as szerződés jelenti ma is az alapját az együttműködésnek, amelynek keretében az Egyesült Államok jelentős katonai erőt állomásoztat a második világháború végétől Japán védelmére.

Csicsmann László szerint Japán nemcsak az Egyesült Államok nyomása miatt modernizálja az Önvédelmi Erőket, hanem a 2022-ben közzétett stratégiai dokumentumok szerint a szigetország nemzetközi környezetében radikális változások mentek végbe elsősorban Kína felemelkedése és asszertív külpolitikai magatartása miatt, illetve ezt a percepciót megerősítette az orosz-ukrán háború kirobbanása.

Tokió miközben szeretné minél szorosabbra fűzni viszonyát az Egyesült Államokkal, érzékeli, hogy diverzifikálni kell a külkapcsolatokat, így Dél-Koreával, Ausztráliával és európai államokkal is együttműködik. A katonai kiadások erőteljes növekedésének azonban gátat szab a japán gazdaság helyzete.

A Japán Önvédelmi Erők 1. Légideszant-dandárja 2025. január 12-én kiképzést tart a Narashino táborban, a Tokió melletti Chiba prefektúrában. Fotó: David Mareuil/Anadolu a Getty Images-en keresztül
A Japán Önvédelmi Erők 1. Légideszant-dandárja 2025. január 12-én kiképzést tart a Narashino táborban, a Tokió melletti Chiba prefektúrában.
Kép: Getty Images, David Mareuil

„Elsősorban a japán jen leértékelődése miatt ugyanazon mennyiségű fegyver megvásárlásához több pénzforrást kell rendelni, másrészt pedig az eladósodottság olyan mértékű, hogy a közkiadások megszorítására lesz szükség. A jelenlegi japán kormányzat pedig egy törékeny koalíciót jelent” – fogalmazta meg a szakértő, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy  

további gátja a fegyverkezésnek az alkotmány 9. cikkelye, amelynek módosítása nem, ugyanakkor reinterpretációja megtörtént. Eszerint Japánnak meg kell tudni védenie magát egy esetleges külső támadás esetén, és ehhez szükséges képességeket kell kifejleszteni.

A japán kormányfő februárban, a Fehér Házban tett látogatása kapcsán az Egyesült Államok megerősítette a Szenkaku/Diayou szigetek védelmét egy esetleges külső támadás esetén. A jelenleg érvényes, 2022-ben elfogadott stratégia szerint öt éven belül a GDP két százalékára kell emelni a védelmi kiadásokat, illetve az elmúlt hetekben. „Isiba kormányfő jelezte, hogy független a Trump adminisztráció nyomásától a nemzetközi környezet megváltozása indokolja a három százalékot is. Látni kell, hogy ugyan Kína területe és gazdasága jóval nagyobb, mint Japáné, ugyanakkor a két katonai költségvetés között jelenleg négyszeres a különbség" – hangsúlyozta az MKI vezető kutatója.

Maradnak az amerikai katonai bázisok Japánban?

Nos, ebben a kérdésben Csicsmann László szerint vannak viták, különösen Okinava sziget kapcsán, ahol a helyiek többször panaszkodtak – többek között – az amerikai katonák és rokonaik által elkövetett bűncselekményekre, környezetszennyezésre és egyebekre.

Légifelvétel az amerikai tengerészgyalogság Hansen táboráról Kinában 2021. december 12-én Okinawában, Japánban. Az Egyesült Államok teljes japán katonai létesítményeinek körülbelül 70%-a Okinawa prefektúrában összpontosul. (Fotó: Jinhee Lee/NurPhoto a Getty Images-en keresztül)
Légifelvétel az amerikai tengerészgyalogság Hansen táboráról 2021. december 12-én Okinavában, Japánban. Az Egyesült Államok teljes japán katonai létesítményeinek körülbelül 70 százaléka Okinava prefektúrában összpontosul. Fotó: Jinhee Lee/NurPhoto a Getty Images-en keresztül

Számos per indult a kérdésben, amely kártérítés megfizetésére kötelezte Washingtont. 

Az Egyesült Államok jelenleg több mint 55 ezer katonát állomásoztat Japán területén, 2024-ben változtatták ezen katonai támaszpontokat, közös működtetésű központokká.

A 2022-es öt évre szóló stratégiai dokumentumban jelentős forrást rendelt a katonai költségvetés az amerikai katonai jelenlét finanszírozására. „A katonai bázisok maradnak, és ezeknek fenntartására Japán egyre többet fordít, amelyet főként Kína, Észak-Korea és az Oroszország által támasztott kihívásokkal indokolnak. Trump azonban a Japán hozzájárulás radikális növelését kérte többször számon, és nem egy alkalommal elhangzott, hogy kivonja az amerikai katonákat, ha ez nem történik meg”  – tette hozzá a szakértő.

Kicselezi a japán autógyár Trump vámjait, ezt találták ki

Dél-Karolinában épít autógyárat a japán Isuzu, hogy elkerülje az amerikai importvámokat.

Kapcsolódó