A helyi fiatalok közömbösen viseltetnek a japán autógyártás iránt, a külföldiek pedig a Toyota, a Honda, a Nissan szakmunkásképzőiben vagy önálló iskolákban tanulnak. A koronavírus-járvány után, amelyben a szigetországot majdnem hermetikusan elzárták a külvilágtól, jelentősen nőtt a számuk. A tokiói munkaügyi minisztérium adatai szerint tavaly októberben 2 millió külföldi munkás dolgozott a szigetországban. Ez 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és ennek a létszámnak a negyede vietnámi. Utánuk a kínaiak és a Fülöp-szigetekről érkezők következtek, de sok a nepáli és bangladesi is. 

A Toyota képzési központjában tanuló 400 diák negyede például külföldi, ami kétszer annyi, mint a pandémia előtt.

Az intézmény vezetője, a Nikkei Asia gazdasági hírügynökség szerint aggódik, hogy ha így nő a külföldiek száma, akkor nem lesznek, akik továbbvihetik a japán feldolgozóipari kultúrát – írta meg a Totalcar. Ennek pedig komoly gazdasági következményei is lehetnek.

A japán kormány „speciálisan képzett munkásoknak” járó tartózkodási engedéllyel ösztönzi a külföldiek foglalkoztatását az autószerelő iparban.

2022-ben minden öt autószerelési állásajánlatra egy jelentkező akadt. Összesen 331 ezer autószerelő szolgálta ki a 82 milliós japán autóállományt.

Eközben a japán fiatalok inkább továbbtanulnak és lenézik a „veszélyes és koszos” fizikai munkákat. A szakértők egy része szerint az autóipar iránti érdeklődést csökkenti az is, hogy a fiatal korosztályok tagjai messze nincsen úgy oda az autókért, mint elődeik.

 

A Nissan Motor azt fontolgatja, hogy házon belül folytatja Japán legnépszerűbb elektromos autójának, a Nissan Sakurának a gyártását. Ezt a típust jelenleg a cég partnere, a Mitsubishi Motors állítja elő. A Reuters hírügynökség értesülése szerint a termelést a Kyushu szigetén, Japán déli részén lévő Nissan-üzemben folytatnák 2028-tól. A Reuters az ügyhöz közel álló két informátortól szerezte értesülését, a Nissan és a Mitsubishi tagadta, hogy ilyen tervet készítenének. Erről itt tudhat meg többet >>>