A lakásárindex alapján mérve az idei év második negyedévében az ingatlanárak az Európai Unióban 5,4 százalékkal, míg az euróövezetben 5,1 százalékkal ugrottak meg az előző év azonos negyedévéhez képest – derül ki az Eurostat nemrég publikált adatsorából, mely szerint nem pusztán a lakásárak szöktek feljebb, de a bérleti díjak sem kifejezetten stagnáltak az utóbbi években, különösen hazai viszonylatban és néhány környező országban.
Az EU statisztikai hivatalának frissen napvilágot látott adatai szerint 2025 első negyedévében még az ingatlanárak 5,7 százalékos, illetve 5,3 százalékos emelkedést mutattak az EU-ban, valamint az eurózónában.
Ez év nyitó negyedévéhez mérten az euróövezetben 1,7 százalékkal, az EU-ban pedig 1,6 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak 2025 második negyedévében átlagosan.
Még a 27 évesek is otthon laknak – az ingatlanárak bedarálták a fiatalokat
A legtöbb fiatalnak jellemzően sokkalta többet kell költenie lakhatásra, mint a társadalom idősebb tagjainak. Grafikonon érzékeltetve mutatjuk, milyen a külön ingatlanhoz jutás esélyeinek rögvalósága, és hogy mik is az eddigi trendek. Az világosan kidomborodik, hogy a magyar lakásárak színvonala és féktelen emelkedése sem segíti a mihamarabbi elköltözést. Részletek >>>Magyar dobogós hely az uniós mezőnyben
Tagállami összevetésben látható, hogy éves szinten mindössze egyetlen országban csökkentek az ingatlanárak, huszonötben pedig emelkedtek 2025 második negyedévében. Az egyedüli árcsökkenést Finnország érte el (-1,3 százalék), míg a legnagyobb árnövekedést Portugáliában (+17,2 százalék), Bulgáriában (+15,5 százalék) és Magyarországon (+15,1 százalék) regisztrálták.
Egy év alatt tehát a portugálok hozták össze a legdrasztikusabb lakásdrágulást átlagosan, de a bolgárok és mi sem maradunk le sokkal.
Az előző negyedévhez képest vizsgálódva, két tagállamban csökkentek, huszonnégyben pedig nőttek az árak. A csökkenést Franciaországban (-0,2 százalék) és Belgiumban (-0,1 százalék) mérték, míg a legnagyobb növekedést Portugáliában (+4,7 százalék), Luxemburgban (+4,5 százalék) és Horvátországban (+4,4 százalék) jegyezték fel.
Ami a rövid távú folyamatokat illeti,
a mostani év első és második negyedéve között hazánk még az utolsó előtti helyről (16 százalék) lépett egy lépcsőfokkal feljebb, így lehagyva Bulgáriát az uniós sorban éves összehasonlításban.
Az élenjárók között is volt némi változás, a finnek és a franciák után Luxemburg lépett a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az első negyedévben, majd a második negyedévben a bronzérmet már Svédország orozta el, ahogy az a fentebbi grafikonon is kirajzolódik.
Az albérletek sem lettek olcsóbbak, évtizedes szinten is elszabadultak az árak
Az eurostatos adathalmaz alapján az idei második negyedévben az EU-ban a bérleti díjak sem maradtak változatlanok: 3,2 százalékkal emelkedtek az albérletárak 2024 azonos negyedévéhez képest. 2025 kezdő negyedévéhez viszonyítva pedig 0,7 százalékkal nőttek a bérleti díjak.
A 2010 és 2025 második negyedéve közötti 15 esztendőben a bérleti díjak 26 uniós országban emelkedtek, a legnagyobb emelkedést Észtországban (+218 százalék), Litvániában (+192 százalék), Magyarországon (+125 százalék) és Írországban (+117 százalék) regisztrálták. Görögország volt az egyetlen ország, ahol a bérleti díjak csökkentek (-9 százalék).
Ezzel az albérletek átlagos drágulásában is dobogós helyre került Magyarország, igaz, a szédületes észt és litván áremelkedési aránytól látványosan leszakadva.
Az ingatlanpiacot átható árak láttán a hosszabb távú trendek még látványosabb szakadékokat láttatnak az egyes tagországok között.
Ugyanebben a másfél évtizedet felölelő időszakban az EU-ban az ingatlanárak 60,5 százalékkal, a bérleti díjak pedig 28,8 százalékkal lódultak meg. „Míg a bérleti díjak folyamatosan emelkedtek, az ingatlanárak változatosabb mintát követtek, 2015 első negyedéve és 2022 harmadik negyedéve között elsöprő emelkedést mutatva, majd egy kis visszaesés és stabilizálódás következett be, mielőtt 2024-ben ismét emelkedni kezdtek volna” – értékelt az Eurostat, azt is hozzáfűzve, az ingatlanárak most már a hatodik egymást követő negyedévben emelkednek. Avagy
másfél éve töretlen az uniós lakásdrágulás.
A 2025-ös második negyedév és a 2010-es bázisév közötti összehasonlításban az uniós országok közül 21-ben a lakásárak jobban emelkedtek, mint a bérleti díjak.
Magyarországon (+277 százalék) és Észtországban (+250 százalék) több mint háromszorosára, 10 uniós országban pedig megduplázódtak vagy jóval több mint kétszeresére híztak az árak. Az utóbbi körhöz tartozó Litvániában (+202 százalék), Lettországban (+162 százalék), Csehországban (+155 százalék), Portugáliában (+141 százalék), Bulgáriában (+133 százalék), Ausztriában (+117 százalék), Luxemburgban (+112 százalék), Szlovákiában (+105 százalék), Lengyelországban (+104 százalék) és Horvátországban (+102 százalék) is rettenetes árváltozás történt. Mindössze Olaszország volt az egyetlen ország, ahol a lakásárak csökkentek (-1 százalék).
De ha 2015 a bázisév, akkor sem rózsásabb a kép:
hazánkban majdnem 253 százalékkal pördültek feljebb az ingatlanárak 2015-től kezdve egészen 2025 második negyedévéig. Ez több mint három és félszeres különbség.
Ahogy az az alábbi térképen is látszik, az utóbbi egy évtized során úgy váltunk sereghajtókká, hogy jócskán lemaradtunk az utolsó előtti Portugáliától (+159 százalék), továbbá Litvániától (+155 százalék).
Ellenben a tagállami sort a mindössze 0,5 százaléknyi pluszt összeszedő Finnország, majd Ciprus (+14 százalék) és Olaszország (+16 százalék) vezeti, ahol a legpénztárcakímélőbb folyamatok zajlottak le tíz év alatt az átlagos lakásárakban.
Németországban ez idő alatt egyébként több mint 50 százalékos, azaz másfélszeres ingatlandrágulás ment végbe. Ugyanakkor az is szemet szúr a fenti térképen, hogy a lakásárak felzárkózása szinte a kelet-közép-európai régió egészét érinti.
Bár az összesített áremelkedésben a V4-ek relatíve messze jobb adatokat produkáltak (2-2,5-szeres) évtizedes viszonylatban, az unió egészét nézve is csúcstartók maradtunk ingatlandrágulásban. A magyar átlagbér pedig már nem is feltétlenül elegendő, a kamattámogatott lakáshitelek dacára, a lakáshoz jutás, illetőleg saját otthonba költözés tervezgetése közepette. A társadalom egészén belül a fiatalok nehézkes lakhatási helyzete még nagyobb kitettségről ad tanúbizonyságot.