Továbbra is kitart a nyomott fogyasztói hangulat egész Európában, az élelmiszerkereskedelem nemcsak itthon, hanem tőlünk nyugatabbra is nehezen mászik ki az infláció gödréből.
A szupermarketek árai Ausztriában is hónapról hónapra csúcsokat döntenek, mostanra több alapvető élelmiszer már drágább, mint a németeknél, amit egyre nehezebben tűr a lakosság.
Ezért az osztrák kormány pénzügyminisztere, a szociáldemokrata Markus Marterbauer legújabban bejelentette: akár a magyar módszer alapján intézkedést terveznek a bolti árak szabályozására.
Ám egyelőre csak nagy vita kerekedett, mivel az állami beavatkozások a piaci működésbe eddig meglehetősen vegyes tapasztalatokat hoztak Magyarországon, Spanyolországban, Horvátországban és Franciaországban is.
Csúcsot döntöttünk az inflációs versenyben
2022 elején az Orbán-kormány befagyasztotta a fontos élelmiszerek, például a cukor, a liszt és a hús árát a választások közeledtével, cserébe viszont a kiskereskedők megemelték az intézkedés által nem érintett termékek árait, és például az akciós termékek köre leszűkült – összegzi a Der Standard elemzése az egykori árstop hatásait.
Megállapítják: az állami beavatkozás ellenére az összesített infláció 2023-ban több mint 25 százalékra emelkedett Magyarországon, ami a legmagasabb volt az egész EU-ban.
Mivel a ráta idén is a felső uniós sávban mozog, az Orbán-kormány tavasszal ismét bevezette az állami korlátozást, ezúttal az élelmiszerek profitmarzsára, nevezetesen a 10 százalékos árrésstopot.
Az élelmiszerárak azonban júniusban 6,2 százalékkal magasabbak voltak az előző évinél – ez pedig több, mint amennyi Ausztriában volt a nyár elején – mutat rá az osztrák lap.
A spanyolok utalványt osztogattak, amin a boltosok nyertek
Három éve a spanyol munkaügyi minisztérium is ársapkával garantálta volna az alapvető élelmiszerek megfizethetőségét, ám az ottani pénzügyi tárca ellenezte a tervet. Ezután azt javasolták, hogy az áruházláncok egy száz termékből álló kosár esetén vállalják a kisebb haszonkulcsokat – elsősorban a szegényebb háztartások támogatása érdekében. Ezt viszont a láncok utasították el, míg a piacgazdaság korlátozását minden irányból hangos kritika érte.
Végül Pedro Sánchez miniszterelnök baloldali koalíciója megállapodott egy egyszeri, 200 eurós kifizetésben az alacsony jövedelmű háztartások számára, illetve az élelmiszerek áfamentességében 2023 januárjától.
Az árak azonban ezután jobban nőttek, mint más termékkategóriákban, és az El País lap szerint a láncok profitja pedig elszállt abban az évben, volt, amelyik 75 százalékkal nagyobb nyereségre tett szert az árspirál csúcspontján.
A spanyoloknál végül tavaly augusztusra három százalék alá normalizálódott az infláció, de nem az állami intézkedésre, hanem az úgynevezett ibériai gázárplafon következtében.
A francia kormány pénzbüntetéssel fenyegetett
Franciaországban is utalványok osztogatásába kezdtek: a rászoruló háztartások 100 eurót, és gyermekenként további 50 eurót kaptak az élelmiszervásárlásokra.
Emellett 2023 elején a kormány megállapodást kötött 75 gyártóval, hogy a csökkenő nagykereskedelmi árakból felszabadult árrést önkéntesen áthárítják a fogyasztókra – különben pénzbüntetést kapnak.
Ez azonban szintén nem ért célt, mivel az áremelkedés hónapokkal később is 11 százalékon állt.
Tavaly nyár óta legalább a zsugorinflációt teszik láthatóvá a francia piacon: a kiskereskedőknek címkézniük kell, ha a kisebb termékmennyiség ellenére azonos vagy akár magasabb árakat számítanak fel.
A hazánkban is alkalmazott intézkedést most Ausztria is fontolgatja.
A vásárlói bojkott sem rázta helyre a piacot
Az euróövezethez 2023-ban csatlakozott Horvátországban a kormány a megélhetési költségek emelkedésével szemben is felvette a harcot, és korlátozta az energiaárakat – emellett 30 százalékos árcsökkentést is bevezettek az alapvető élelmiszerekre, konkrétan az állam fedezte az ár egy részét.
Az egész folyamatot – Magyarországhoz hasonlóan – részben a válságból származó, nyereségre kivetett különadóval finanszírozták.
Ám 2024-ben a horvátországi boltok élelmiszerárai is újra elszálltak, egyötödével voltak magasabbak az uniós átlagnál.
A folytatódó drágulások miatt a vásárlók szupermarketek elleni bojkottot hirdettek az idén, ami átterjedt a balkáni országokra, ám tartós hatást nem értek el – emlékeztet a Standard elemzése.