Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb – hazánkban –, de nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy 2024 tavasza a mérések kezdete óta a legmelegebb volt - mondta Szabó Péter az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója, a Másfélfok szerzője az Infostartnak. Az idén január vagy március elejétől május közepéig a klímaátlagnál összességében mintegy fél fokkal melegebb volt, de a május ténylegesen hűvösebb. Az, hogy az idei tavaszt hidegebbnek érezzük, elsősorban azért van tehát, mert a múlt évhez viszonyítjuk – magyarázta az éghajlatkutató.
Egy melegedő éghajlatban előfordulnak hidegebb periódusok is.
Amikor a poláris örvény néha-néha meggyengül, leáll, a hideg levegő délebbre tud árami, akár tartósan is, és ilyenkor fordulhat elő, hogy míg Magyarországon két-három hétig az átlagosnál hűvösebb lesz, miközben Izlandon 26-27 Celsiust mérnek. 2021 tavaszán is hasonló jelenség volt, akkor amikor hideg, sarkvidéki eredetű levegő érkezett a térségünkbe, ami óriási fagykárokat okozott a gyümölcsösökben – emlékeztetett Szabó Péter.
Nem szabad kijelenteni, hogy a soron következő májusok hasonlók lesznek az ideihez.
Az évszakok nem tűnnek el: mindig lesz egy meleg, nyári évszakunk és egy hideg, téli évszakunk, a kettő között pedig lesz a hideg és a meleg „harca”. Az átmeneti évszakok esetében nem meglepő, hogy az átlagoshoz képest „ugrálást” tapasztalunk.
Az ELTE meteorológiai tanszékének kutatói elemzésükben most arra jutottak, hogy a tél – az ötven évvel ezelőttiekhez képest – jelentősen lerövidült, míg a tavasz és a nyár hossza 25-25 nappal megnőtt, az ősz viszont nem változott.
Elmaradt idén a tavasz, aggódnak a meteorológusok, fejre állt a légkör
Az biztos, hogy ezt a májust hidegrekordokkal jegyzik majd fel a szakemberek, és mi sem fogjuk elfelejteni. Áprilisban már kaptunk ízelítőt a nyárból, most pedig az az érzés uralkodott el az embereken, hogy sosem lesz nyár. Reisz András meteorológus szerint még mindig nem lehet megmondani, hogy az elmúlt évek egyik leghűvösebb vagy legmelegebb nyara ígérkezik.