Igazából a véletlen műve, hogy megerősítésre került, 2026-tól kötelezővé válik az uniós bértranszparencia-rendelet alkalmazása, ami gyökeresen átalakíthatja a vállalatok belső működését –

és ez nemcsak a fizetések nyilvánosságáról szól.

Történt ugyanis, hogy Gurmai Zita szocialista politikus azt írta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, hogy

Magyarországon a nemek közötti 17,8 százalékos bérszakadék jócskán meghaladja a 12 százalékos uniós átlagot.

Arra is felhívta a tárcavezető figyelmét, hogy javíthatna ezen a helyzeten, ha a férfiak is jobban kivennék a részüket a gyereknevelésből, de a kormányzati politika ezt egyáltalán nem ösztönzi. Az ellenzéki politikus arra jutott, hogy az Európai Unió 2019-es, a munka és magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvének éppen az a célja, hogy az apákat is ösztönözze a gyereknevelési szabadság igénybevételére, ugyanis az irányelv előírja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre legalább két hónapnyi olyan szülői szabadságot, ami a szülők között nem átruházható, és ami alatt „elegendően magas” jövedelem jár az otthonmaradó szülőnek.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára egyrészt azt közölte, hogy a munka és magánélet egyensúlyáról szóló irányelv átültetés paramétereinek meghatározása kormányzati döntés alapján történt és a szabályozás a munkavállalók, családok érdekei mellett figyelembe veszi a vállalkozások teherbíró-képességét, lehetőségét és a mozgásterét is. S szerinte a jelenlegi szabályozás megteremti a lehetőséget arra, hogy a felek a szülői szabadság díjazása vonatkozásában a törvényben előírt távolléti díj tíz százalékától megegyezésük alapján eltérjenek és magasabb összegű díjazásban állapodjanak meg.

Majd kitért arra is, hogy az unió elfogadta a bértranszparencia irányelvet,

amely a férfiak és nők egyenlő díjazását és a nemi alapú diszkrimináció megszüntetését célozza.

A hazai átültetés szakmai előkészítése folyamatban van, és a következő időszak egyik kiemelt foglalkoztatáspolitikai feladata lesz

- figyelmeztetett az NGM államtitkára. 

Csakhogy...,

ha a transzparencia hatására feszültségek keletkeznek a munkavállalók között – kis túlzással akár világháborús helyzet is kialakulhat –, akkor muszáj lesz valamilyen formában kezelni ezt. Vagy legalább már most úgy tervezni a következő évi HR- vagy létszámbüdzsét, hogy számolni kell a felmondásokkal

– mondta az Economxnak Istenes Viktória, a Ganz szenior HR generalistája, a bértranszparenciát bemutató elemzőcikkünkben.

A HR-szakértő szerint

fel kell készülni arra, hogy miként lehet megelőzni a tömeges felmondásokat,

másrészt

világos érvrendszerrel kell tudni kommunikálni a dolgozók felé, hogy kinek miért annyi a fizetése, amennyi.

A transzparenciára nemcsak technikailag kell felkészülni – hogy hol és hogyan jelennek meg a bérsávok –, hanem a munkavállalókat is fel kell készíteni arra, hogy ez a változás jön. Már most szükség van egy objektív, átlátható rendszerre, amely alapján el tudjuk magyarázni: miért kap X többet, mint Y. Ezt megúszni nemigen lehet senkinek – hangsúlyozta Istenes Viktória.

Kapcsolódó