Már olyan magasak a lakhatási költségek itthon, hogy szinte luxusnak számít egyedül lakni akár albérletről, akár saját lakásról van szó.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon 2010-ben még csak 1,2 millió egyszemélyes háztartás volt, míg ez a szám az Orbán-kormányok ideje alatt 1,4 millió felé emelkedett mindössze 5 év alatt. 2016-tól kezdve ismét csökkenő tendenciát mutatnak a számok, azonban folyamatosan 1,3 millió felett van az egyedül élőknek az aránya itthon. 2010-től ez mintegy 10 százalékos emelkedést jelent.

Arányuk az összes háztartástípuson belül egyébként 10-12 százalék körül mozog. Az adatokból az is kiderül, hogy tízből hat egyszemélyes háztartás tulajdonosa nő, az idősek és fiatalok nagyjából 50-50 százalékos arányban oszlanak meg.

EU-s összehasonlításban nem állunk rosszul, nálunk a többi tagállamhoz viszonyítva kevés az egyedülállók aránya. Ez azonban nem biztos, hogy jó hír, hiszen ez arra is utalhat, hogy nincs elég pénze az embereknek arra, hogy önállóan fenntartsanak egy lakást.

A bérleti díjak nem a magyarok pénztárcájához vannak igazítva

Idén áprilisban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 568 300 forint volt, ami adókedvezmények nélkül havi 391 700 forintot jelent.

Kapcsolódó

És ami ennél is fontosabb, az a mediánkereset – a sorba állított keresetek középértéke –, ami mindössze havi nettó 306 700 forintot ért el.

A nettó minimálbér 154 280, a garantált bérminimum pedig mindössze 197 106 forint ebben az évben – ebből valóban egy lehetetlen küldetés egy albérlet fenntartása, amelyeknek az árai folyamatosan emelkednek.

Az egyedülállók körében továbbra is az albérlet az egyik legnépszerűbb lakhatási forma, hiszen megtakarítás nélkül nem tudnak félretenni az emberek, pláne egyedül. De sokan választják inkább a munkásszállókat, vagy bérelnek közösen lakást másokkal. Ennek azonban nem kellene még csak felmerülnie sem felnőttkorban egy ideális társadalomban. A Napi.hu-nak egy pedagógusként dolgozó hölgy elmondta, kénytelen volt lakótársat keresni, másképp nem lett volna képes befizetni a számlákat.

Egy garzon bérleti díját is nehéz kiböjtölni

Nézzük a bérleti díjakat. Budapesten jelenleg 225 ezer forint az átlagos bérleti díj, ami a nyár folyamán valószínűleg 230 ezerre fog emelkedni. A budapesti kiadó lakások és házak medián bérleti díja havi 230 ezer forint, tehát a kiadó ingatlanok fele ennél olcsóbb a másik fele pedig drágább – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az adatok alapján a bérleti díjak jellemzően egy munkavállaló jövedelmének 55-60 százalékát teszik ki, amihez még hozzá kell számolni a rezsiköltségeket és a közös költség bérlőket terhelő részét is.

– húzta alá, kiemelve, hogy az egyedülálló bérlők ezért keresik a garzonlakásokat az albérletpiacon.

Egy-egy költözés előtt álló bérlő számára viszont nem csak a havi bérleti díjak kifizetése jelenthet nagy terhet. Egy lakás kibérlése előtt tipikusan két havi kauciót és egy havi bérleti díjat egyszerre kér el a tulajdonos. Budapesten ez átlagosan 700 ezer forint körül összeg, ami pont a bérlői réteg számára nagy teher, mert ők az átlagosnál kevesebbet tudnak félretenni.

Az Ingatlan.com adatai szerint a népszerű és a legjelentősebb kínálattal rendelkező városrészek közé sorolható XI. kerületben 225 ezer, a XIII.-ban pedig 240 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Míg a legolcsóbb kerületek közé tartozik a XVII., a XXI. és a XXIII., ahol 150-155 ezer forintért kínálják a lakásokat a bérlőknek.

Vidéken ennél kicsit jobb a helyzet, 200 ezer alatt vannak hasonló méretű kiadó lakások, az árak azonban emelkedést mutatnak a tavalyi évhez képest. A nagyobb vidéki városokban a lakások havi bérleti díja az Ingatlan.com adatai szerint 120 és 170 ezer forint között mozog. A tavalyi évhez képest a legtöbb városban 20-30 ezer forintos emelkedés figyelhető meg. A legfelkapottabb vidéki városokban  szinte annyiért lehet most bérelni, mint tavaly a fővárosban.

A legolcsóbb átlagos havi bérleti díj most Salgótarjánban és Békéscsabán van, ott 90 ezer forintot kérnek, legdrágább pedig a II. és V. kerület, ahol 350 ezerbe kerül átlagosan egy lakás bérlése. Kiszámoltuk, az átlagembernek mire futja.

A számokból az látszik, hogy a legtöbb társadalmi csoportnak nincs más lehetősége, muszáj párt, lakótársat vagy lakótársakat találnia, ahhoz, hogy meg tudjon élni ma Magyarországon. Nincs ez persze mindenkivel így, hiszen egy 500-600 ezres nettó fizetésből, vagy akár milliósból könnyen kijön egy albérlet, sőt a saját lakás is egy lehetséges opció.

  • A minimálbérből szinte lehetetlen önállóan albérletben lakni, mert elmegy a lakhatásra a bérnek legalább a hatvan százaléka.
  • A garantált bérminimumból már csak-csak ki lehet böjtölni, de nekik sincs könnyű dolguk.

A saját ingatlan a legtöbb embernek csak álom marad

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég készült tanulmányából kiderül, hogy a magyar lakosság pénzügyi helyzete rég volt ilyen rossz állapotban megtakarítási szempontokat figyelve. Azok, akik nem keresnek havi 200 ezer forintot sem, szinte semmit nem tudnak félretenni, csak minden harmadik embernek volt megtakarítása ebben a jövedelmi csoportban. A 200-500 ezer forint között keresők körülbelül felének van félretett pénze, efölött a bér növekedésével arányosan nő a megtakarítási képesség. Saját lakásra spórolni – a számok alapján legalábbis – nem sokan képesek. 

A vásárlás vagy bérlés dilemmája tipikusan nagyobb élethelyzet változások idején merül fel – magyarázza Balogh László.

  • Ha például valaki egyedülállóként munkahelyet vált és egy másik városba költözik, az első években jellemzően a bérlés mellett döntenek a költözést fontolgatók. A piac most a kezük alá dolgozik, mert közel 12 ezer kiadó ingatlanból tudnak válogatni, ami másfél éves kínálati csúcsnak számít.
  • Ha viszont valaki egyedülállóvá válik, és azért költözik, de van annyi megtakarítása, hogy például egy hitel segítségével a lakásvásárlás irányába induljon, akkor ők általában venni szoktak. A bérleti díjjal általában ugyanis az ingatlanba fektethető tőkéjüket élnék fel a költözés előtt álló egyedülállók.

Jelenleg viszont a piaci viszonyok más lehetőségeket is kínálnak. „Egy-egy ingatlan önrészére szánt összeget állampapírba fektetve lehet, hogy havi szinten pár tízezer forinttal gazdagodni tudnak a költözés előtt állók” – emlékeztetett az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Még akkor is megéri, ha ez idő alatt egy kisebb vagy olcsóbb lakás bérleti díját is kifizetik. Ennek oka pedig, hogy az állampapírok hozama messze meghaladja a lakások bérleti díjából származó hozamszintet.

A hazai gyakorlat alapján azonban arra számítunk, hogyha valakinek van annyi anyagi megtakarítása, hogy saját lakást vásároljon, akkor valószínűleg nem fog átmenetileg albérletbe költözni.

– tette hozzá.