A háborút viselő Ukrajnából a közelmúltban érkezett a hír, miszerint az állandó fizikai fenyegetettségre, a földi harcokra és a légicsapásokra válaszul 

A LAKOSSÁG EGY RÉSZE ACÉLBÓL KÉSZÜLT MINIBUNKEREK VÁSÁRLÁSÁVAL REAGÁLT.

Ugyanis nem csak kereslet, hanem kínálat is van erre a védelmi módszerre – írja a Dev.ua.

Íme az élet kapszulája:

Életkapszula, az ukrán túlélő bunker. Forrás: Instagram
Életkapszula, az ukrán túlélő bunker. Kép: Instagram

Az Életkapszula egy előregyártott acélszerkezet, amelyet társasházakba, magánházakba, irodaházakba történő beépítésre terveztek. Az ötletgazda Szergej Zaharin, és elmondása szerint 

A SZERKEZET 5 MM VASTAG ACÉLELEMEKBŐL ÁLL, AMELYEKET CSAVAROKKAL KÖTNEK ÖSSZE EGYMÁSSAL. 

A bunkert a falak mellé szerelik, és a tartószerkezethez rögzítik. 

EGY KAPSZULA 2 MÉTER HOSSZÚ , 2 MÉTER MAGAS, LEGFELJEBB 1,5 MÉTER SZÉLESSÉGŰ, ÉS HÁROM, ILLETVE HAT FŐ BEFOGADÁSÁRA ALKALMAS. 

A gyártó számításai szerint a telepítés után a minibunker egy négyzetméternyi felülete 220 kg terhelést bír ki, a  kapszula tűzállósága pedig akár 30 perc is lehet. Az életmentő alkalmatosság ellenállóságát bizonyítandó Zaharin egy daruról egytonnás súlyt dobatott egy életkapszulára, amiben maga is bent tartózkodott, és a kapszula sértetlenül átment a teszten.

EGY FESTETLEN, HÁROM FŐ BEFOGADÁSÁRA ALKALMAS „ÉLETKAPSZULA” A BESZERELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ÖSSZES CSAVARRAL ÉS KONZOLLAL EGYÜTT 87 000 HRIVNYÁBA, (MINTEGY 800 EZER FORINTBA) KERÜL. 

Az interneten megjelent egy másik videó is, amiben egy ukrán nő bemutatja a maga minibunkerét. 

Kateryna Storozhuk ugyanis már nem alszik a régi hálószobájában a Bucsa városában található lakásában, hanem átköltözött a minibunkerébe. 

Egyre több veszély leselkedik az emberiségre

A háború az egyik legsúlyosabb veszélyforrás, de napjainkban egyre több olyan esemény zajlik a világban, amelyek következtében újabb és újabb veszélyek fenyegetik az emberiséget. 

A NÖVEKVŐ FENYEGETETTSÉGRE PEDIG EGYRE TÖBBEN IGYEKEZNEK ELŐVIGYÁZATOSSÁGI INTÉZKEDÉSEKKEL FELKÉSZÜLNI.

Az emberiséget fenyegető főbb veszélyek napjainkban a következők.

Környezeti- és klímafenyegetések

  • Egyre erőteljesebb klímaváltozás.
  • Erősödnek és gyakoribbá válnak az extrém időjárási események: hőhullámok, aszályok, erdőtüzek, villámárvizek.
  • Emelkedik a tengerek vízszintje: a part menti városok veszélybe kerülnek, sóssá válnak az ivóvízforrások.
  • Összeomlanak az ökoszisztémák: fajok halnak ki, csökken a biológiai sokféleség.
  • Élelmiszer- és vízhiány: aszályok, terméskiesések, víztartalékok kimerülése.
  • Természeti katasztrófák: földrengések, vulkánkitörések, cunamik.
  • Légszennyezés: hosszú távú egészségügyi problémákat okoz, felelős a klímaváltozásért is.
  • Szennyeződnek a tengerek, folyók, tavak, csökken a világ édesvíz készlete.
  • Elsivatagosodás sújtja a termőterületeket.

Németországban vészhelyzeti batyuk összeállítására biztatják a lakosságot

Már a kereskedők is rámozdultak a túlélési üzletre: komplett felszerelt hátizsákokat kínálnak. 
Részletesen erről ITT olvashat » 

Geopolitikai és társadalmi fenyegetések

  • Fegyveres konfliktusok: regionális háborúk globális konfliktussá szélesedése, atomfegyverek bevetésének veszélye.
  • Terrorizmus.
  • Gazdasági válságok: globális recesszió, hiperinfláció, ellátási láncok összeomlása, energiaválságok.
  • Tömeges migráció és lakóhelyelhagyás.
  • Erőforrás-háborúk: az egyre szűkösebb erőforrásokért folyó konfliktusok.
  • Kiberhadviselés: kritikus infrastruktúrák elleni támadások.

Egészségügyi fenyegetések

  • Pandémiák: új, gyorsan terjedő és potenciálisan halálos kórokozók megjelenése.
  • Biológiai fegyverek: szándékosan terjesztett kórokozók.

Technológiai Fenyegetések

  • A mesterséges intelligencia kockázatai: kontrollálatlan fejlődés, etikai dilemmák, tömeges munkahely-megszűnés.
  • Biotechnológiai kockázatok: génszerkesztés nem szándékolt következményei, illetve tervezett kórokozók.
  • Nukleáris balesetek: atomerőművek meghibásodása, radioaktív szennyezés.
  • Űrből érkező fenyegetések: aszteroida becsapódás, napkitörés, űrszemét .

Mi a teendő?

A legtöbb esetben célszerű betartani a fokozatosság elvét, a legtöbb ember számára elegendő egy alapvető, néhány napra, illetve hétre szóló vésztartalék kialakítása.

Kapcsolódó