Elég világosan fogalmazott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a magyar gazdaság kilátásai kapcsán:

Amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális! Ha béke lesz, a növekedés gyorsulni fog. Minél előbb lesz béke, annál gyorsabb lesz a gazdaság növekedési üteme!

Hiába a háborúellenes költségvetés, ha nincs béke...

Az NGM a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésére hivatkozik, miszerint

2025 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest a GDP 0,2 százalékkal emelkedett, míg a megelőző negyedévhez viszonyítva GDP 0,4 százalékkal nőtt az igazított adatok szerint.

A kormányzat tegnap visszavágott prognózisa már előrevetítette:

2025 harmadik és negyedik negyedévben a magyar gazdaság éves alapon 1-2 százalék körüli GDP-bővülést érhet el, így az év egészét tekintve 1 százalékos GDP bővülés várható.

Ezt a minisztérium most azzal magyarázta, hogy a második negyedéves GDP alakulására negatívan hatott a kedvezőtlen külső környezet (például a vámháború és a német gazdaság gyenge teljesítménye), továbbá a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye, amely a kedvezőtlen időjárás miatt fellépő aszályra vezethető vissza, amit az élénk fogyasztásnak köszönhetően a szolgáltatói ágazatok növekedése, valamint az építőiparban bekövetkezett fordulat ellensúlyozott.

Az NGM leszögezte, a gazdaságpolitika célrendszere változatlan, a lehető legnagyobb gazdasági növekedés elérését hat alappillér – a kkv-k fejlesztése, 150 gyár építése, az adócsökkentés folytatása, az áremelések elleni küzdelem, a lakhatás és otthonteremtés támogatása és a bérek növelése – biztosítja, amelyek megvalósítását már 70 kormányzati intézkedés támogatja.

A minisztériumi közlésből még kiemelnénk, hogy a kormányzatban is egyértelműen érzékelik, jelenleg a gazdaság húzóerejét a belső fogyasztás (például a turizmus és kiskereskedelem) bővülése jelenti, amelyet a magyarázatuk szerint a reálbérek több mint 1,5 éve tartó emelkedése, az adócsökkentések, valamint a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését szolgáló intézkedések tesznek lehetővé. A fogyasztás bővülését az év második felében, valamint 2026-ban életbe lépő programok tovább fokozzák, így mint például az Otthon Start Program, a családi adókedvezmény megduplázása, a háromgyermekes majd kétgyermekes édesanyák szja-mentessé válása, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszerutalványa, vagy a kkv-kat támogató Demján Sándor Program, tették hozzá. 

A terápia legfontosabb kérdése: eljött már a mélypont?

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint viszont a GDP-jelentés kisebb pozitív meglepetést hozott.

Ugyanis a negyedéves összehasonlításban az általuk várt, csak hajszálnyi, 0,1 százalékos növekedéssel szemben 0,4 százalékkal nőtt a GDP; éves összehasonlításban a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye április-júniusban az idén.

Az elemző ugyanakkor kitért arra is, hogy egyelőre a részletek nem ismertek, azokat majd csak szeptember 2-án teszi közzé a KSH. Nyeste Orsolya felidézi a hivatal előzetes, szűkszavú közleményét:

a bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte.

Az Erste Bank elemzője szerint a fenti kommentár alapján az előző negyedévekre jellemző tendencia – miszerint a termelő ágazatok visszahúzzák a teljesítményt, amit a szolgáltatások többé-kevésbé ellensúlyoznak – nem változott. Az ipart továbbra is visszafogja a gyenge külső kereslet, míg a mezőgazdaság teljesítményét számos időjárási és egyéb anomália rontja. Úgy gondoljuk, hogy a szolgáltatások mellett nem kizárt, hogy az építőipar teljesítménye is javult az időszakban, ez majd a részletes adatokból derül ki – fogalmazott, hozzátéve: továbbra is a háztartások fogyasztása tudta leginkább támogatni a növekedést. 

Még egy válaszolatlan nagy kérdés, hogy mi történt a beruházások frontján, eljöhetett-e már a mélypont a második negyedévben. Mindenesetre az óvatosság továbbra is indokolt: az üzleti szektor visszafogott bizalmi indexei nem sugallnak gyors javulást ezen a téren - értékelte a helyzetet Nyeste Orsolya. 

Már csak ez hiányzott! Egy újabb lefelé korrigált GDP-előrejelzés

Az MBH Elemzési Centrum szakértői is inkább pozitívan fogadták a jelentést. Árokszállási Zoltán igazgató, valamint Rodic Ádám és Sümegi Ákos makrogazdasági elemzők által jegyzett elemzésből kiderül, hogy a vártnál jobb GDP adatokat közölt a KSH ma reggel. 

Az éves bázison mért nyers adatok szerinti 0,1 százalékos növekedés, valamint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított 0,2, valamint az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított 0,4 százalékos bővülés felülmúlja az elemzők által prognosztizált éves és negyedéves növekedést, így a gazdaság teljesítménye a vártnál valamivel jobb lett.

Utolsó előtti a magyar GDP-adat az EU-ban

Friss adatokkal jelentkezett az Eurostat is: az unió statisztikai hivatalának gyorsbecslése szerint a magyar gazdaságnál csak az osztrák bővült kisebb mértékben. Az EU-ban összességében 1,5 százalékkal nőtt a GDP. Bővebben >>>

A magyar gazdaság kilátásai kapcsán az MBH Elemzési Centrum arra jutott, hogy összességében a második negyedéves GDP adatok azt jelzik, hogy

a magyar gazdaság továbbra is élénkülésre képes, de a növekedés lassú és szelektív, amit főként a belső fogyasztás és a szolgáltató szektor húz, míg a mezőgazdaság és az ipar továbbra is kihívásokkal küzd.

A javuló építőipari és kiskereskedelmi teljesítmény, illetve negyedéves szinten az ipar az adat megjelenése előtt arra engedett következtetni, hogy negyedéves alapon érezhető, 0,5 százalékot akár megközelítő növekedés is jöhetne, ugyanakkor ezt a mezőgazdaság vélhetően jelentős mértékben visszahúzza majd. Az elemzők szerint valószínűleg pontosan ez történt, a várakozásainkhoz képest azzal a különbséggel, hogy az összkép némileg jobb lett, mint amit számszerűen vártak. A részleteket majd jóval később, egy hónap múlva tudjuk csak meg.

Ahogyan azt sejtettük, a szolgáltatások és az építőipar is valószínűleg pozitívan járultak hozzá a gazdaság második negyedéves teljesítményéhez. Az ipar ugyanakkor továbbra sem tudott bővülni, ahogyan a mezőgazdaság sem. A mezőgazdaság gyengébb teljesítménye és a magyar akkumulátor és járműipari beruházások lassabb felfutása miatt a jelenlegi 1,1 százalékához képest néhány tized százalékponttal lefelé korrigáljuk GDP előrejelzésünket. Felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási kiadása ugyan várakozásaink szerint nőtt, de kérdéses, hogy a kormányzattól és a nonprofit szektortól kapott természetbeni társadalmi juttatások nem húzták-e megint lejjebb a magánfogyasztást. A háztartások tényleges fogyasztása kapcsán mindezt figyelembevéve is szerény bővülésre számítunk. A belföldi felhasználás terén inkább a bruttó állóeszköz-felhalmozás az, ami kérdéses. A bruttó állóeszköz- felhalmozás 2022 második negyedéve óta egy negyedév kivételével folyamatosan csökken. Az alacsony kapacitás-kihasználtságot, az EU-s forrásbeáramlás akadozását és a továbbra is gyenge keresletet szem előtt tartva akár negyedéves alapon is visszaeshettek a beruházások, miközben év per év alapon továbbra is jelentős lehetett a mínusz a negyedévek óta tartó csökkenés miatt – hangsúlyozták. 

Az MBH elemzői szerint miközben a bérdinamika valamelyest lassult, várhatóan a fogyasztás lesz továbbra is a legfontosabb motorja a gazdasági növekedésnek, amit a fogyasztási hitelek dinamikus bővülése is támogat. A beruházásoknál lassú stabilizálódásra 2026-tól számítanak. Úgy látják, hogy az ipari termelés is stabilizálódhat idén az év második felében, majd jövőre óvatosan növekedésnek indulhat, ahogy a külföldi működőtőke beruházások lassú ütemben termőre fordulnak. Azonban az rossz hír, hogy az akkumulátor és járműipar lassabb elindulása miatt a jelenlegi előrejelzésüknél 2026-ban is gyengébb növekedésre számítanak.

Kapcsolódó