A kétoldalú, orosz–európai függőséget felváltotta az egyoldalú függőség, a globális piac LNG-forrása – nyilatkozta az Indexnek Szekeres Eszter. A MET Central Europe portfólióoptimalizációs igazgatója szerint

az energiaválság felgyorsította a zöld átmenetet, ugyanakkor középtávon még biztosan szükség lesz gáztüzelésű erőművekre,

rövid távon egyes régiókban akár fogyasztásemelkedés sem kizárt. 

Az igazgató elmondta, az enyhe október miatt a gáztárolók többsége elég magas töltöttségi szinten áll, így minden bizonnyal elkerüli Európát az ellátásbiztonság veszélye télen. Az árvonalitás azonban továbbra is magas, ráadásul a piac idegességét fenntartják az olyan hírek, amelyek feszültséget keltenek.

Ilyenek:

  • a balti-tengeri robbantás,
  • a bolgárok új törvénye a gáztranzitról
  • és a jelenleg zajló háborúk.

Szekeres Eszter kiemelte, hogy már érzékelhető, hogy az orosz-ukrán háború következtében az országok egyre jobban függetlenednek az orosz energiától, cserébe Európa jóval több LNG-t importál, ami miatt már nem az orosz-európai viszont a meghatározó, hanem a világpiac.

Az igazgatója közölte: „Oroszország piaci részesedése jelentősen szűkült: 2021-ben az európai piacon kereskedett vezetékes földgáz körülbelül 40 százaléka még Oroszországból érkezett, míg az idei év elején ugyanez a szám már csak 10 százalék körüli volt. A kelet-közép-európai térség természetesen ennél nagyobb arányban kitett az orosz energiahordozóknak.”

Elmondta továbbá, hogy ha Európa úgy fejezi be a telet, hogy a földgázának legalább 30 százaléka még mindig a tárolókban van, akkor ellátásbiztonsági problémák nélkül tudja maga mögött a hideg évszakot.