A napokban publikálta az Eurostat azt a komplex adatsort, miszerint 2025 első negyedévében a háztartások egy főre jutó reáljövedelme és -fogyasztása mind az euróövezetben, mind az Európai Unióban csökkenni kezdett. Emellett Magyarországon a megtakarítási ráta az élmezőnyben van EU-szinten, míg a hazai beruházási arányszám már a sereghajtók közt található. 

Ám adja magát a kérdés: mi lehet a magyarázata a felvázolt európai trendeknek, és mi lehet az oka a magyar adatok ilyen irányú alakulásának?

Váratlan helyzet: minden harmadik magyar óriási bajba kerülhet

A magyarok egyre nagyobb részének kihívás, hogy kijöjjön a jövedelméből, a lakosság 27 százaléka egyáltalán nem képes megtakarítani. Ez a tendencia évről évre rosszabb, és nemzetközi összevetésben sem állunk jól. Az adatok a pénzügyi kiszolgáltatottság aggasztó mértékére hívják fel a figyelmet, amelynek nemcsak gazdasági, hanem szociális következményei is vannak: egy váratlan kiadás vagy jövedelemkiesés sokaknak már most is komoly krízist jelentene. Bővebben >>>

A jövedelem és a valós fogyasztás összefüggései: visszaeső trend?

Az euróövezetben 2025 első negyedévében az egy főre jutó háztartási reálfogyasztás 0,2 százalékkal olvadt, miután az előző negyedévben 0,4 százalékos növekményt láthattunk. Ugyanebben az időszakban az egy főre jutó háztartási reáljövedelem 0,1 százalékkal csökkent, miután 2024 negyedik negyedévében 0,2 százalékos növekedést mutatott – derül ki az Eurostat szezonálisan kiigazított részletes adatsorából, melyet a napokban publikáltak.

Az EU statisztikai hivatalának friss adathalmaza szerint az EU-ban a háztartások egy főre jutó reálfogyasztása 0,3 százalékkal mérséklődött 2025 első negyedévében, miután az előző negyedévben 0,4 százalékos növekedést mutatott. Ugyanakkor a háztartások egy főre jutó reáljövedelme 0,2 százalékkal csökkent, miután 2024 negyedik negyedévében 0,3 százalékos növekedést lehetett látni.

Míg fél évtizeddel ezelőtt,

a 2020-as Covid-évben óriási negyedéves kilengések látszottak a fogyasztás terén, addig mostanra aránylag kiegyenlített mozgást produkál a mutató, akárcsak a jövedelem – reálértéken vizsgálva.

Ez a megállapítás pedig érvényes mind az unió, mind az eurózóna esetében, a trendeket figyelve itt jellemzően együtt mozognak az értékek.

A koronavírus-járvány további hullámai a 2021-es évet is meghatározták, akkor már visszafogottabban ugyan, de még tapasztalni lehetett markáns kiugrásokat.

A pandémia kiheverése után láthatóan az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése bizonyult még erős tényezőnek a reáljövedelem és -fogyasztás aspektusából is.

2025 első negyedévében a háztartások bruttó rendelkezésre álló jövedelme (nominális értelemben, szezonálisan kiigazítva) 0,8 százalékkal nőtt az euróövezetben és 1,0 százalékkal az EU-ban. A pluszt főként a munkavállalói bérek jelentős pozitív hozzájárulása magyarázza mind az eurózónában, mind az EU-ban.

De melyek a háztartások bruttó rendelkezésre álló jövedelmének összetevői, és azok hogyan alakultak?

Az idevágó adatsor nyomán

  • az idei nyitó negyedévben az adók és nettó társadalombiztosítási járulékok az euróövezetben 6, az EU-ban 7 ezrelékkel csökkentek az előző negyedévhez képest. 
  • Ugyanakkor a szociális juttatások 5, illetve 4 ezrelékkel nőttek;
  • a nettó tulajdonosi jövedelem és egyéb nettó transzferek 1 ezrelékkel koptak az eurózónában, míg az unióban ez stagnált;
  • a bruttó működési eredmény és bruttó vegyes jövedelem az eurót használó országokban 1 ezrelékkel nőtt, illetőleg összuniós szinten nem változott; 
  • az alkalmazotti kompenzáció 0,9 és 1,1 százalékkal megugrott;
  • a bruttó rendelkezésre álló jövedelem nominális növekedése pedig 0,8 és 1 százalék pluszt jelentett.
Euró- és forint
Mind a reáljövedelem, mind a -fogyasztás alábbhagyott
Kép: Economx, Sándor Zoltán

A megtakarítási és beruházási ráta kismértékben megnövekedett uniós szinten

Az is kiolvasható, hogy 2025 induló negyedévében a megtakarítási ráta az euróövezetben 0,1 százalékponttal, az EU-ban pedig 0,2 százalékponttal nőtt az előző negyedévhez mérten. 

A háztartások bruttó megtakarítási rátája azt mutatja, a háztartások adott időszakban rendelkezésre álló jövedelmük hány százalékát halmozzák fel későbbi szükségleteik teljesítése céljából pénzügyi eszközökben, illetve tőkejavakban. A beruházási ráta pedig azt méri, hogy a gazdaságban előállított érték arányában mennyi is a beruházás. Ehhez az „állóeszköz-felhalmozást", azaz beruházást elosztjuk a GDP-vel.

Azon tagországok közül, melyekre vonatkozóan közzétettek adatokat, a háztartások megtakarítási arányszáma hét tagállamban nőtt, nyolcban pedig csökkent. 

A legnagyobb növekedést épp Magyarországon figyelték meg, 1,6 százalékpontnyi plusszal,

hazánkat követte Belgium és Hollandia (mindkettő +0,7 százalékpont). Ugyanakkor a legnagyobb csökkenést Görögországban és Portugáliában regisztrálták (-3,6, illetve -3,0 százalékpont).

2025 első negyedévében a háztartások beruházási rátája mind az euróövezetben, mind az EU-ban stabil maradt az előző negyedévhez képest.

Miért van itthon aggódnivalónk?

Azon tagállamok körében, melyekről közzétettek adatokat, a háztartási beruházási ráta négy tagállamban nőtt, hatban stabil maradt, ötben pedig csökkent.

Az élbolyban, Hollandiában és Dániában 0,6, illetve 0,2 százalékpontos növekedést regisztráltak, míg

a legnagyobb esést Belgiumban (-0,5 százalékpont), Görögországban (-0,3 százalékpont) és Magyarországon (-0,2 százalékpont) azonosították e tekintetben. 

Ez utóbbi arányszám magyar részről azzal állhat összefüggésben, hogy a mögöttünk hagyott években tapasztalt jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek miatti frusztráció, s az infláció kiugró mértéke drámaian növelte a társadalmi szakadékot. Egy friss kutatás ugyanis arra jutott, hogy 

alsó hangon minden negyedik magyar teljesen megtakarításképtelen: ők fizetéstől fizetésig élnek és egyáltalán nem tudnak félretenni.

Az érintettek aránya pedig évről évre gyarapodik. Így nem csoda, hogy egy váratlan kiadás vagy jövedelemkiesés sokaknak már most is komoly krízissel érne fel idehaza.

Egyúttal a kontrasztosnak számító pénzügyi attitűd sem elhanyagolható faktor Magyarországon.

Rettegünk a pénzügyektől, mégis élvezni akarjuk az életet

Szabadságra vágyunk, habzsolni a menő dolgokat, ennek ellenére rettegünk pénzügyekkel foglalkozni. Az NN Biztosító friss kutatása rávilágít a magyarok ellentmondásos pénzügyi viselkedésére. Részletek >>>

Kapcsolódó