Az Európai Bizottság (EB) december 10-én terjeszti elő javaslatát, amely a következő hónapokban az iparpolitikai csomag központi elemévé válik. A Portfolio beszámolója szerint az Európai Unió (EU) végrehajtó testülete olyan szabályszigorítást készít elő, amely alapjaiban változtathatja meg a külföldi, főként kínai beruházások uniós működési feltételeit.

A cél, hogy a Kínából érkező beruházások ne csak az uniós piac elérését szolgálják, hanem helyi munkahelyeket és technológiai tudást is hozzanak. Így a tervezett változtatások között szerepel

  • a helyi munkaerő kötelező alkalmazása,
  • valamint bizonyos ágazatokban, például az akkumulátorgyártásban a technológia átadása.

Az új, szigorúbb szabályok közvetlenül érinthetik Magyarországot, ahol az elmúlt években több milliárd eurós jármű- és akkumulátoripari fejlesztések indultak. A brüsszeli terv így nemcsak iparpolitikai választ ad Kína térnyerésére, hanem érdemben befolyásolhatja a hazai beruházások életképességét és jövőbeli feltételeit.

A háttérben az áll, hogy a kínai termékek uniós dömpingje az amerikai vámok mellékhatásaként erősödött, és tovább nyomja az európai acél- és vegyipart. A külföldi működőtőke Kínából 2024-ben 80 százalékkal nőtt, és elérte a 9,4 milliárd eurót. A figyelem középpontjában a CATL áll, amely Németország után 7 milliárd eurós akkumulátorgyárat épít Magyarországon, és 4 milliárd eurós üzemet Spanyolországban. Egy spanyolországi projektben a cég 2000 kínai építőipari dolgozót hozna Zaragoza mellé, miközben a gyár üzemeltetéséhez 3000 főt helyben venne fel. A beruházások kapcsán vitát váltott ki, hogy a vállalat várhatóan nem osztja meg a legértékesebb technológiai tudását.