Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mélységi rekordra süllyedt a rossz hitelek rátája a közép- és kelet-európai bankrendszerekben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban bemutatott éves összesítése szerint, bár az átlagon belül eltérő irányú, egyenetlen folyamatok zajlanak.
A magyarországi összkép a bank szerint vegyes, mindenekelőtt az előző kormány időszaka alatti gyenge gazdasági növekedés miatt.
A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) változásait az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbank-csoporttal együttműködésben.
A 38 oldalas éves beszámolójában az EBRD kimutatja, hogy
2025-ben 4,8 százalékkal, 28,6 milliárd euróra nőtt a rossz kinnlevőségek összege a vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszerben.
Ennek ellenére a térségi bankrendszerek bruttó követelés-portfoliójához mért átlagos NPL-ráta 0,09 százalékponttal 1,8 százalékos történelmi mélypontra süllyedt.
Az EBRD hangsúlyozza: a rossz kinnlevőségek összegének emelkedése és az NPL-ráták egyidejű csökkenése azt mutatja, hogy a hitelkihelyezések értékének növekedési üteme meghaladta a nem teljesítővé vált kitettségek emelkedésének mértékét.
Az összesítés szerint Szlovénia rosszhitel-állományának összege nőtt a legnagyobb mértékben: a szlovén gazdaság NPL-volumene 53,9 százalékkal volt magasabb decemberben, mint egy évvel korábban, mindenekelőtt a feldolgozóiparban zajló átütemezési folyamatok miatt.
Magyarországon 9,5 százalékkal, Romániában 13 százalékkal emelkedett tavaly a nem teljesítő követelésállomány összege.
A magyar nominális NPL-állomány decemberben 4,2 milliárd eurót tett ki. Az EBRD szerint ez a magyar bankrendszer bruttó követelés-portfoliójához mérve 2,6 százalékos NPL-rátának felelt meg. A magyar bankrendszer rosszhitel-rátája ugyanakkor a volumen emelkedése ellenére 0,1 százalékponttal csökkent.
A térségi NPL-rátát az EBRD olyan törtszámból konvertálja, amelynek számlálójában a teljes NPL-összeg, nevezőjében a bruttó kinnlevőség-állomány szerepel.
A keddi EBRD-jelentés szerint a nem teljesítő kinnlevőség-portfoliókra képzett átlagos fedezeti ráta 2025 végén a rosszhitel-állomány 62,7 százalékának felelt meg; ez 1,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A magyar bankrendszer NPL-fedezeti rátája a vizsgált időszak végén 59,4 százalék volt, 1,8 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
Az EBRD kimutatása szerint Ukrajnában meredeken, 16,4 százalékponttal 13,9 százalékra - az orosz invázió kezdete óta a legalacsonyabb szintre - süllyedt tavaly a rossz kinnlevőségek rátája, miután a nominális NPL-volumen 56,4 százalékkal 3,9 milliárd euróra csökkent. Az EBRD szerint ennek elsődleges oka a régről fennálló problémás követelésállomány nagyszabású leírása és az új, magas minőségű kihelyezések bővülése volt.