A magyar Dutra traktorok neve fogalom lett a világban – a megbízhatóság, az erő és a mérnöki zsenialitás jelképe. De kevesen tudják, hogy mögöttük egy család története húzódik, tele drámával, hittel és emberi nagysággal. Erről mesélt az Agroinformnak Korbuly Andrea, a legendás mérnökcsalád leszármazottja.

– A legidősebb ős, Korbuly József már a 19. század végén elismert feltaláló volt, a róla elnevezett csapágyért Párizsban is kitüntették – mondta Andrea. A család minden férfitagja műszaki pályára lépett, de közülük is kiemelkedett Korbuly János és testvére, Károly, akik a Weiss Manfréd Művek meghatározó alakjai lettek. Forradalmi szabadalmaik a fémipar egészét megújították – még Kínában is az ő technológiájukat használták évtizedekkel később.

Háború és túlélés

A második világháború alatt Korbuly János a gyár vezetőjeként életveszélyes helyzetben mentette meg az üzemet.

– A nácik fel akarták robbantani a gyárat, de a nagyapám tárgyalással megakadályozta, hogy elpusztítsák. A háború után viszont a kommunisták már fel akarták akasztani – emlékezett vissza Andrea.

Egy szovjet tiszt közbelépése mentette meg az életét – a szakértelmét ugyanis még az oroszok is tisztelték. 1945 januárjában őt vitték vissza a Csepeli gyárba, hogy újraindítsa a termelést, amikor az ország többi része még romokban hevert. „Ez volt a magyar ipar újjászületésének egyik első pillanata” – szögezte le.

A kitaszított mérnök, aki legendát teremtett

A kommunista hatalomátvétel után a Korbuly név „burzsoá” bélyeget kapott, Jánost elbocsátották, és titokban dolgozott mások neve alatt. A fordulatot a Vörös Csillag Traktorgyár meghívása hozta meg az ötvenes évek végén – ekkor született meg az UE–28-as, majd a legendás Dutra D4K.

„Gyerekként emlékszem, a nappaliban ott állt a rajztábla. A nagyapám hajnalig dolgozott, csendben, pontosan. A Dutra az ő keze munkája volt”

 – mondta az Agroinformnak Andrea.

A D4K világsiker lett: különleges súlyelosztása, négykerék-hajtása miatt szinte bárhol helytállt, a magyar gazdák pedig a megbízhatóság szimbólumaként tisztelték.

„A Dutra szó a ’dumper’ és a ’traktor’ összevonásából született, és fogalommá vált”

– tette hozzá.

1963-ban Korbuly János és munkatársa, Rohrer Emil Kossuth-díjat kaptak a traktor megalkotásáért. A Dutra a hatvanas években még az „év legszebb terméke” címet is elnyerte.

Politikai döntés vetett véget a sikertörténetnek

A sikersorozat azonban nem tarthatott sokáig.

– A hetvenes évek elején a szovjetek kimondták: csak ők gyárthatnak traktort a KGST-n belül. Mi az MTZ-t kellett vegyük – mondta keserűen Korbuly Andrea. 1973-ban a Rába átvette a Vörös Csillag Traktorgyárat, és a fejlesztéseket azonnal leállították.

„A nagyapám azt mondta: Építettem valamit, amit a világ csodált, és most elvették. Ez teljesen összetörte” 

– idézte fel az unoka. Az utolsó Dutra 1974-ben gördült le a gyártósorról.

Egy család, amelynek szíve a gépészet volt

A mérnöki hagyományt Korbuly Pál, Andrea édesapja vitte tovább, aki szintén a Vörös Csillag Traktorgyár főkonstruktőre lett, és a Műegyetemen tanított.

„Édesapám zseni volt, de zenész is, Wagner-műveket játszott harmonikán. Sajnos az ipar leépítése és a személyes tragédiák felőrölték” 

– mondta az Agroinformnak megtörten. 1985-ben Pál önkezével vetett véget életének.

Az emlékezés felelőssége

Korbuly Andrea ma is azon dolgozik, hogy a Dutra-örökség fennmaradjon.

„A köztudatban még ott van a név, de nem eléggé. Remélem, a gödöllői Mezőgazdasági Múzeumban méltó helyet kap majd a nagyapám munkája”

– mondta.

Fia, Ádám – aki már az informatika területén dolgozik – továbbviszi a család szellemiségét. „Ő is mérnöki alkat, csak más területen dolgozik” – tette hozzá Andrea mosolyogva.

A Dutra szelleme ma is él

A Dutra traktorok még ma is dolgoznak, gyűjtők és rajongók féltve őrzik őket.

„A nagyapám jóságos, halk szavú ember volt, a szó legnemesebb értelmében mérnök. Ha ma élne, biztos vagyok benne, újratervezné a magyar traktoripart, és működne is”

– zárta gondolatait az Agroinformnak adott interjúban Korbuly Andrea.

A Dutra öröksége tehát nemcsak technikatörténet – hanem egy magyar család hite, szellemisége és kitartása, amelyet ma is csodál a világ.

AI az agráriumban – a technológia, ami már ma forintosítható előnyt jelent

A mesterséges intelligencia (AI) ma már nem jövő, hanem a mindennapok része – ez volt az Agroinform november 5-én megrendezett online workshopjának fő üzenete.

Kapcsolódó