A Danube Institute Amerikai–magyar kapcsolatok Trump második ciklusában: Lehetőségek és kihívások című panelbeszélgetésén a résztvevők azt vizsgálták, hogyan mélyülhet el az együttműködés az Egyesült Államok és Magyarország között politikai, valamint gazdasági területeken Donald Trump második elnöksége alatt.

A rendezvény elején Paul du Quenoy, a Palm Beach Freedom Institute elnöke és az Academica Press elnök-vezérigazgatója előadásában kiemelte, hogy jelenleg Magyarország az Egyesült Államok legszorosabb európai partnere.

Kapcsolódó

Üdvözlöm Önöket az aranykorban!

– mondta.

Ez a partnerség jelentős gazdasági és politikai előnyöket tartogat mindkét nemzet számára, és alapja lehet egy új, pragmatikusabb külpolitikai megközelítésnek, amelyet a kölcsönös tisztelet és a közös érdekek vezérelnek.

Paul du Quenoy
Kép: Danube Institute

Hangsúlyozta, hogy a Biden-adminisztráció alatti konfliktusos időszak után most újra pozitív, együttműködésre építő kapcsolatok alakultak ki. Donald Trump elnök politikája nem elszigetelést jelent, hanem az amerikai érdekek érvényesítését kölcsönös tisztelettel ötvözi. Ennek jegyében megszűnt Magyarország korábbi negatív megítélése, amelyet például az előző amerikai nagykövet, David Pressman idején tapasztalhattunk.

Magyarország vonzó célpont az amerikai befektetők számára, mivel az ország számos előnnyel rendelkezik, mint például a magasan képzett munkaerő vagy a befektetésbarát környezet. Az ország pedig ideális partner Washington számára földrajzi, ipari és politikai szempontból is.

Elemzésében beszélt azokról a területekről, ahol hatékony az együttműködés és közös értékrendszerben gondolkodik a két ország. A migráció kérdésében például erős konszenzus mutatkozik mindkét országban: a lakosság mintegy 80 százaléka ellenzi a tömeges bevándorlást.

Fontos terület még a védelempolitika, Magyarország védelmi hozzájárulását különösen értékeli az amerikai kormányzat, különös tekintettel az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontjára, amely a béke érdekében történő konfliktuslezárás fontosságát hangsúlyozza.

Ezt követően szót ejtett olyan vitás pontokról is, mint az orosz gáz vagy a kínai együttműködések kérdése. Felidézte, hogy Magyarország tavaly 77 kereskedelmi megállapodást írt alá a kínai kormánnyal, Magyarország kulcsszereplővé vált a kínai termékek európai piacra jutásában, azonban ez nem stratégiai vagy politikai, hanem tisztán gazdasági alapú együttműködés. Ugyanakkor továbbra is vannak kérdések az energiabiztonság és a nukleáris energia terén, amelyek megoldása időt igényel.

Magyarország mindeközben az egyetlen olyan ország volt, amely a vámok bejelentése után rögtön az Egyesült Államokhoz fordult a megegyezés érdekében, és amely készen áll a tárgyalásokra.

Du Quenoy zárásként azt javasolta, hogy Magyarország és az Egyesült Államok a következő években tovább mélyítse kapcsolatait nemcsak kormányzati, hanem intézményi és gazdasági szinten is.

Magyarország szellemi iránytű a konzervatívok számára

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Sean Nottoli, a 2024-es Trump-kampány regionális igazgatója és a Danube Institute vendégkutatója moderált, a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció külpolitikája előnyben részesíti a kétoldalú kapcsolatokat a multilaterális struktúrákkal szemben, mivel

a Trump-féle megközelítés lényege a „józan ész” politikája, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe.

Sean Nottoli
Kép: Danube Institute

Rod Dreher, a Danube Institute Network Project igazgatója azt is kiemelte, hogy Magyarország szellemi iránytűként is működik, mivel tudatosan építkezik, hogy a nyugati konzervatív értelmiségi élet központjává váljon, ez pedig vonzza azokat a gondolkodókat, akik máshol elnyomást tapasztalnak.

Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke arról beszélt, hogy egy új generációs konzervatív elit van kialakulóban Amerikában, amely a stratégiai gondolkodásban, az ipari újraépítésben és a vallási megújulásban látja az ország jövőjét.

Kép: Danube Institute

Meglátása szerint az amerikai-kapcsolatok jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy az amerikai fél „erős média- és közkapcsolati tevékenységet” folytasson.

Nem rövid távra kell játszanunk, hanem intézményeket, emberi kapcsolatokat, kulturális csatornákat kell kiépítenünk a jövő számára

– mondta.