Nincs még költségvetése az Európai Uniónak, de az újra már más elosztási szabályok fognak vonatkozni, ezt másfél éve készítik elő, és a most ismert dokumentumok nem számolnak Ukrajna tagságával, pedig, ha egy majd' 40 milliós ország bekerül az Európai Unióba – mivel lakosságarányosság van –, akkor ők nettó haszonélvezők lesznek, mi pedig a nettó befizetők közé megyünk át – mondta Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Klasszis Klub adásában. Rámutatott, Magyarország támogatja Szerbia uniós tagságát, pedig, ha őket felveszik, akkor nekik is járnának ugyanezek a pénzek, mint Ukrajnának, és akkor is sokkal nehezebb lesz.

Csaba László szerint, ha nem lesz béke Ukrajnában 2028-ig sem, és nem lesz uniós tag, akkor, ha létrejönne egy tartós tűzszünet, Ukrajnának az ukrajnai vezetés alatt álló része csatlakozhatna, de ez 2029 előtt nem történne meg.

A közgazdász levezette, hogy az Európai Unió működési módjának megváltoztatása viszont legkésőbb a jövő év közepén megtörténik, és ennek lesz 2-3 olyan eleme, ami biztosan kedvezőtlenül érinti Magyarországot:

  • a jogállami mechanizmust inkább erősítenie fogják, mint gyengíteni ami azt jelenti, hogy ez nemcsak az egyetemekre vonatkozik, hanem egy csomó másra, a bíróságokra, az egyéni döntésekre, például arra, hogy mennyi idő alatt bírálnak el egy válópert, hogy bánnak a börtönben ülők szabadságjogaival, és „ez sem egy tollvonással változik meg.”
  • új szabályok lesznek a mezőgazdasági politikában, ami korlátozza a közepes- és nagy gazdaságok támogatását, és a kifizetést szigorú környezetvédelmi feltételekhez köti, ami elvileg eddig is így volt, de most gyakorlatilag is így lesz. „A pénzt tisztán környezetvédelemre lehet fordítani.”
  • területfejlesztés nem lesz, csak határon átnyúló projektek, ami a vasútfejlesztést jelenti, de az Magyarországon Baross Gábor idején volt prioritás, azóta nem. Ez a területfejlesztési alapok jelentős csökkenésével jár, és ehhez jön a korrupcióellenes fellépe erősítése, lehet, hogy előírják az Európai Ügyészséghez való csatlakozást előfeltételként, „az pedig az egyszereplős közbeszerzések sorsát meg fogja nehezíteni.”

Csaba László szerint kisebb maradványösszegként a mostani többéves finanszírozási keretből haza lehet hozni, ez a nekünk járó összeg 10-15 százalékát jelenti, de a nagyobb részét elbuktuk, és azt sem kapjuk meg egyösszegben, egyszerre, egy célra. 

„A többihez nem fogunk hozzáférni, ott lesz a méz a bödönben, de a bödön nem lesz kinyitva” – fogalmazott.