Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, akiknek a helyére olyan külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni a nagy iparvállalatoknál, amelyek alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfoliónak adott interjújában Bod Péter Ákos, a Budapest Corvinus Egyetem professzora.

közgazdász szerint Magyarországnak nincs szüksége több összeszerelőüzemre, mert a társadalom jólétéhez egészen más út vezet. Ezek a gyárak bár a GDP-t növelik, minimális hatásuk van a nemzeti jövedelemre. 

Nincs szükség több akkugyárra

Hangsúlyozta: további két-három-négy összeszerelőüzemre nincs szüksége az országnak, ez nem jó irány. Egyetlen fillérrel sem szabadna már ilyen beruházásokat támogatni. Míg korábban, évtizedes fejlettségi előnyünk volt a régióhoz képest, ma viszont ez már sajnos nincs meg.

Emlékeztet arra, hogy korábban a német autógyárak, amikor Magyarországra jöttek, az első egy-két évtizedben jórészt összeszerelést és alkatrészgyártás végeztek. Csak később kezdtek elmozdulni a kutatás-fejlesztés felé. Holott a német járműipar strukturálisan és kulturálisan sokkal közelebb áll hozzánk. A professzor nehezen tudja elképzelni, hogy egy kínai akkugyár olyan stratégiai jelentőségű tevékenységet hozzon Magyarországra, ami a mosolygörbe valamelyik boldogabb végén van.

Magyarországon folyamatosan nő a külföldi dolgozók száma, a hivatalos adatok szerint most közel 100 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, három-négy éve még 60 ezren voltak.

Bod Péter Ákos szerint hamarosan pontszerűen érkeznek majd Magyarországra óriási gyárak. Azokban a városokban szükségszerűen nagyon megnő a vendégmunkások száma. Megeshet, hogy az adott iparágban, területen a szerződéses munkások bére megfoghatja a béremelkedési ütemet. A magyar foglalkoztatási gondokat, a tartós munkanélküliek problémáját és a területi bajainkat tehát nem oldja meg a külföldiek behozatala, viszont új problémák keletkeznek. Részben kulturálisak, hiszen a társadalom erre a helyzetre nincsen felkészítve. A gyárak pontszerű elhelyezkedése miatt lesznek olyan települések, ahol több ezer külföldi jelenik meg rövid időn belül.

Kiemelte: hogy az egészségügybe és az oktatásba való befektetéssel előrébb tudnánk lépni, például, ha az európai oktatási-kutatási folyamatokba, hálózatokban részt vállalnánk, de épp most vágtak le minket az Erasmusról. Pedig jó lenne, ha legalább az oktatáson keresztül feljebb tudnánk lépni Európában.