Az őszi hónapokban a kertes házban élők számára mindig felmerül a kérdés, hogy hogyan bánjanak a lehullott falevelekkel. Az avarégetés csak abban az esetben engedélyezett, ha azt helyi önkormányzati rendelet kifejezetten megengedi, hiszen a szabálytalan tűzgyújtás jelentős kockázatokkal járhat.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közösségimédia-bejegyzésében kiemeli: „Az őszi tüzek egy része a kerti avarégetések során keletkezik.” Tájékoztatásuk alapján minden ősz folyamán jelentős munkaterhet jelent a tűzoltók számára az ilyen módon keletkező tüzek oltása, továbbá az avarégetés környezetszennyezést okoz és károsítja az egészséget.

A tűzvédelmi szempontok alapján a katasztrófavédelem nem javasolja a falevelek elégetését. Sokkal praktikusabb alternatíva a komposztálás vagy a zöld hulladék szakszerű elszállíttatása.

Amennyiben valaki mégis az avarégetés mellett dönt, a katasztrófavédelem a következő útmutatást adja:

  • csak teljesen kiszáradt faleveleket égessen
  • a száraz falevél fűtésre alkalmatlan, égése során rengeteg égéstermék keletkezik, amelynek jó része lerakódik a fűtőeszközön és a kéményben
  • csak akkora tüzet gyújtson, amekkorát kordában tud tartani
  • sose hagyja a tüzet felügyelet nélkül
  • mindig legyen a közelben víz és szerszám, amelyekkel el tudja oltani a tüzet
  • ha feltámad a szél, hagyja abba az égetést

Fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag akkor szabad égetni, ha a lakóhelyen érvényben van kerti zöldhulladék-égetésre vonatkozó helyi rendelet.

Alapvetően tilos a zöld hulladék égetése – a hatályos törvényi szabályozás 2021 eleje óta tiltja ezt. A 24.hu felhívja a figyelmet arra, hogy létezik egy kiskapu: az önkormányzatok helyi rendeletben szabályozhatják az avar és a kerti hulladék égetését.

A legtöbb önkormányzat valóban biztosít lehetőséget zöld hulladék elégetésére, jellemzően évente kétszer: március 1. és április 30., illetve október 1. és november 30. közötti időszakban, meghatározott napokon.

A szabályok be nem tartása komoly következményekkel járhat: a jogszabályokat megszegve a nyílt téren történő égetés 100 ezer forintos levegőtisztaság-védelmi bírságot eredményez. A tűz elterjedése esetén erre még rárakódhat a tűzvédelmi előírások megsértéséért kiszabható bírság, amely 10 ezer és 1 millió forint között mozoghat. Abban az esetben azonban, ha az oltáshoz tűzoltó beavatkozására van szükség, a büntetés összege már 20 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet – írja a Dívány.

Kapcsolódó