Nem vitás, hogy kényelmesebb egy parkolóhelyhez érve orral előre beállni az autóval. Az induláskor azonban kellemetlen meglepetések érhetik a sofőröket, például azért, mert nehezebb átlátni ilyenkor a terepet. Még akkor is, ha tolatóradar és tolatókamera segíti a vezetőt. Mindennek pedig akár ütközés is lehet a vége.

A Totalcar egy olvasója hasonló szituációba került, amikor tolatás közben koccant egy, a parkolóban haladó autóval. A szakportál az ő példája tükrében mutatta be, milyen eljárási lehetőségekkel élhetnek ilyenkor a sofőrök.

Ha első pillantásra egyértelműnek tűnik, ki a hibás, nem feltétlenül kell rendőrt hívni, vagy ha kihívták, a rendőrnek nem feltétlenül kell intézkednie a  helyszínen. Hivatalos baleseti helyszínelés, jegyzőkönyvezés, szabálysértési helyszíni bírságolás helyett úgymond felvilágosíthatja a sofőröket: jobb, ha maguk kitöltik a helyszínen a baleseti bejelentő lapot és valamelyik fél elismeri a felelősségét.

Ha valaki már elismerte a felelősségét, de később rájön, ez nem feltétlenül van így, utólag visszavonhatja a felelősségvállaló nyilatkozatot, de csak abban az esetben, ha nem történt rendőri intézkedés, bírságolás.

Ha mindkét sofőr vétett a KRESZ szabályok ellen, a kármegosztás jogintézményét kell alkalmazni. Ezt felül tudja írni, ha valamelyik sofőr magára vállalta a teljes felelősséget a kárbejelentőn. Viszont ha nem történt rendőri intézkedés, akkor ez a felelősségbeismerés nem feltétlenül lesz végleges hatályú, azt ugyanis visszavonhatja a „károkozó”, jelezvén a biztosítónak, hogy mégsem tekinti magát kizárólagos felelősnek. Erre a következtetésre egyébként a biztosító is juthat a saját szakértőinek véleménye alapján.

Ha a másik sofőr szabályszegése olyan mértékű, hogy azzal megtéveszthette a tolató sofőrt, akkor előkerül a fizikai észlelhetőség kérdése. Egy jelentős gyorshajtás például minden további nélkül alkalmas lehet arra, hogy akadályozza a közeledő jármű észlelhetőségét, vagy megtévessze a kikanyarodni szándékozó sofőrt. Amennyiben ez megállapítható, a felelősség is arra a félre terhelődik, aki a gyorshajtásával értelmezhetetlen helyzetet teremtett a másik autós számára.

Az ilyen jogviták azonban többnyire nem azon dőlnek el, hogy kinek van igaza, hanem azon, hogy melyik fél mit tud utólag bizonyítani - tette hozzá a szakportál.