Rengeteg embert bosszant az évtizedek óta nem tapasztalt árvaszúnyograjzás a Balatonnál. Vannak azonban körülöttünk, akik kifejezetten örülnek neki, és ha nyitott szemmel járunk, a jelenség izgalmas bepillantást enged az ökológiai rendszerek működésébe - mutat rá Facebook-bejegyzésében a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.

A kutatók emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt hetekben a Balatonnál szokatlanul hosszan és erősen zajló árvaszúnyograjzás tapasztalható és koránt sincs vége az inváziónak: augusztus végén-szeptember elején újabb hullám érkezik. Ám azt ajánlják, bosszankodás helyett próbáljuk meg kihasználni ezt a lehetőséget és mutassuk meg gyerekeinknek, miként működik a természet.

Aki például ilyenkor este sétál,

a lámpák környékén a szokásosnál több, jókorára nőtt hálószövő pókot figyelhet meg,

amint szorgosan raktározzák a szúnyogcsemegét későbbi megfontolt fogyasztásra. 

Talán azt kevesebben veszik észre, hogy egy másik állatcsoport is nagy örömmel üdvözli a népes sereget.

Madaraink magányosan, vagy kisebb-nagyobb csapatokba tömörülve fogyasztják az árvaszúnyogokat, ezzel csökkentve az emberekre eső bosszúsághányadot.

Megfigyelhető például, hogy az ebben az időszakban jellemzően növényi terméseket fogyasztó seregélyek a lehetőséget kihasználva táplálékot váltanak, és hatalmas madárcsapatokban szállnak meg part közeli fákat, ahol az árvaszúnyogokat ügyesen felzavarva szüretelik a repkedő „termést”.

Az ilyen típusú tápanyag-beáramlásoknak számos hatása lehet az ökoszisztémára. Megváltoznak például a táplálkozási szokások, mint ahogy a seregély szőlőről árvaszúnyogra vált,  populációs kilengések adódhatnak, például megnövekedhet a pókszaporulat, és ha ezek az események gyakrabban ismétlődnek, hosszútávú hatást, például közösségszerkezet módosulást is eredményezhetnek - mutattak rá az összefüggésekre a kutatók.

Kapcsolódó