A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálja az Alibaba e-kereskedelmi platform magyarországi vásárlásokkal kapcsolatos tájékoztatási gyakorlatát – közölte az Economx érdeklődésére a Rigó Csaba Balázs elnök által vezetett hatóság.

A versenyhivatalnál lapunk megkeresésére nyomatékosították: a GVH célja minden esetben az, hogy megvédje a magyar embereket és vállalkozásokat a megtévesztő kereskedelmi vagy üzleti kommunikációktól.

GVH: horogra akadt a Wish, az About You és a Temu is

A szervezetnél felidézték, hogy a Gazdasági Versenyhivatal évek óta kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. Ezek közül a GVH számos vizsgálata kapcsolódik az online vásárláshoz.

Emlékeztettek, hogy a GVH tavaly utóvizsgálat alá vonta az egyik legjelentősebb globális online piacteret a Wisht, az About You pedig több mint egymilliárd forintot fizet a magyaroknak a GVH eljárásának köszönhetően.

2025 augusztusában újabb eljárások indultak a világ legnagyobb online szálláshely-foglalási platformjaival, a Booking.com-mal és az Airbnb-vel szemben. Mindemellett 2026-ban a GVH újabb vizsgálatot fejezett be az eMAG-nál, illetve idén várhatóan lezárul a Temut érintő versenyhatósági eljárás is. A GVH-nál hangsúlyozták: ebben az ügyben is a magyar fogyasztók, illetve vállalkozások védelme érdekében jár el a versenyhivatal.

Magyarország-pótdíj? Tiszta vizet kell önteni a pohárba

A kormány is határozott álláspontot képvisel az ügyben, miután a sajtóban megjelent hírek szerint az Alibaba e-kereskedelmi platform egyes magyarországi vásárlások esetén 4,5 százalékos, „Hungary Surcharge” (Magyarország-pótdíj) megnevezésű tételt számít fel. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) kiemelték: a híresztelésekkel ellentétben a magyar kormány és az Alibaba között nem jött létre semmilyen megállapodás, amely bármilyen formában felhatalmazást adna „Magyarország-pótdíj” felszámítására, beszedésére, vagy annak állami teherként való feltüntetésére. 

Az NGM-nél kifejtették:

  • a magyar fogyasztók megtévesztésére alkalmas minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amely egy vállalkozás által egyoldalúan meghatározott többletköltséget hatósági előírásként, „kötelező állami teherként”, vagy kormányzati megállapodás következményeként tüntet fel.
  • A tisztességes piaci működés alapkövetelménye, hogy a fogyasztók által fizetendő díjak jogalapja világos, egyértelmű és ellenőrizhető módon kerüljön bemutatásra.

Az Alibaba jelenlegi gyakorlata ezt nem teljesíti, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium felszólítja a kereskedőt, hogy az érintett díjtétel alkalmazását szüntesse meg, és a magyar fogyasztók számára adott tájékoztatását tegye egyértelművé, különös tekintettel arra, hogy a díj ne kelthesse azt a látszatot, mintha annak beszedése állami felhatalmazás vagy kormányzati megállapodás alapján történne.

Felvette a kesztyűt az NGM

Az NGM-nél rávilágítottak: az Alibaba által alkalmazott díj felveti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúját, ezért a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) haladéktalanul vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a fogyasztók előzetes tájékoztatása megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, illetve hogy a közzétett információk nem minősülnek-e megtévesztőnek.

A számlázási és díjfeltüntetési gyakorlat jogszerűségének ellenőrzése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is megkezdi a szükséges vizsgálatokat annak tisztázására, hogy az alkalmazott díjtételek kezelése és feltüntetése összhangban áll-e a vonatkozó előírásokkal.

A Nagy Márton által vezetett minisztériumban egyértelművé tették:

  • a magyar kormány következetes célja, hogy a fogyasztók védelme érdekében a piacon kiegyensúlyozott, tisztességes versenyfeltételek érvényesüljenek a hazai és a külföldi – így az Európai Unión kívüli – szereplők között egyaránt.
  • Ezáltal a jogkövető vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba, a fogyasztók pedig átlátható, ellenőrizhető információk alapján hozhassanak döntést.

Amennyiben a 4,5 százalékos díj a 2025-ben a platformokra is kiterjedő kiskereskedelmi különadóval, illetve annak értelmezésével összefüggésben merült fel, fontos rögzíteni: Magyarország az adóalanyok körének rendezésével az egyenlő versenyfeltételeket erősítette, és nem elfogadható, hogy bármely piaci szereplő ezt a fogyasztók felé „állami pótdíjként” kommunikálja, vagy kormányzati megállapodásra hivatkozva jelenítse meg.

Mint ismert, a kiskereskedelmi különadó sávos, 150 milliárd forintot meghaladó árbevétel felett 4,5 százalék a mértéke. Viszonyításképp a szektor szereplőinek vonatkozásában 1 milliárd forintos éves forgalom alatt nincs befizetendő pluszteher, 1 és 50 milliárd forint között is csak 0,15 százalék a kulcs, 50-től 150 milliárdig pedig 1 százalék.

Összetett kockázatokat hoztak magukkal a kínai webáruházak

Az Allianz Trends tavaly decemberben napvilágot látott elemzése szerint a hazai kiskereskedelem valamelyest élénkül: az online kereskedelem aránya 2025-ben a teljes kiskereskedelmi forgalom csaknem 15 százalékát tette ki, de még elmarad Nyugat-Európa és a globális piacok 20-25 százalékos szintjétől.

Megállapították, hogy régiós összehasonlításban Magyarország az online kereskedelem felfutásában a középmezőnyben helyezkedik el; ugyanakkor a régiós országok – mint Lengyelország vagy Csehország – előrébb járnak az e-kereskedelem penetrációjában.

És ha online, akkor ne feledkezzünk meg a kínai versenyről: különösen a Temu és Shein felfutása egyre inkább befolyásolja a magyar piacot is, az Alibaba, Ali-Express térnyeréséről és az általuk a hazai online piaci versenyre nehezedő nyomásról nem is beszélve. Ez a piaci környezet az Allianz Trends megállapításai szerint összetett kockázatokat jelent, különösen a kis- és középvállalkozások számára, akiknek versenyképességüket az egyre változó fogyasztói szokásokhoz és a globális beszállítói láncok kihívásaihoz kell igazítaniuk.

A PwC által – szintén a múlt év végén – publikált Digitális Kereskedelmi Körkép tanulságai szerint a magyarok 2025-ös e-kereskedelmi költései elérhették a 2100 milliárd forintot. A növekedést hajtó import e-kereskedelem éllovasa továbbra is a Temu: a kínai óriástól rendelő magyar vásárlók száma 2025 végére már 2,1 millió fő, és a platform mind rendelésszámban, mind kosárértékben erősíteni tudott 2024-es eredményein. A vásárlók egyre tudatosabbak, de az impulzív, akcióvezérelt online rendelés soha nem volt ilyen erős. A belföldi kereskedők is a vásárlói élmény drasztikus növelésében látják a kiutat a globálisok árnyékából.