Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A globális fintech-piac 2025-ben megközelítőleg 650 milliárd dolláros bevételt generált. Ez az érték mintegy 21 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és az elmúlt négy évben elért éves szintű 23 százalékos bővülést tükrözi. A szektor ezzel magasan felülteljesítette a teljes, 15,5 billió dolláros globális pénzügyi szolgáltatási piacot, amely szerényebb, 6 százalékos éves ütemben növekedett. Amennyiben a legutóbbi növekedési ütem fenntartható marad, a fintech-iparág mérete 2030-ra elérheti a 2 billió dollárt – derül ki a McKinsey & Company és a QED Investors tanulmányából.
Mindezek ellenére a fintechek eddig a teljes globális pénzügyi szolgáltatási bevételi alapnak mindössze mintegy 4 százalékát hódították el, ami rávilágít arra, hogy a hatalmas előrelépés mellett még mindig óriási növekedési potenciál áll a szektor előtt.
A földrajzi megoszlás ugyanakkor jelentős eltéréseket mutat: Észak-Amerika továbbra is a legnagyobb piac a maga 310 milliárd dolláros bevételével. Európában a magas digitális adaptáció ellenére a fintech-szektor kisebb maradt: 2025-ben mintegy 110 milliárd dolláros bevételt és alig 2,6 százalékos piaci penetrációt könyvelhetett el.
Az elemzés szerint az európai növekedést a töredezett nemzeti piacok, az inkumbens bankok részéről érkező élesebb verseny, a szigorúbb szabályozási környezet és a tőkéhez való nehezebb hozzáférés korlátozza a tengerentúli piacokhoz képest.
Kelet-Európa mint tesztpálya
Bár Európa egésze strukturális kihívásokkal küzd, régiónk kiemelt figyelmet kap a legfontosabb piaci szereplőktől. A tanulmány külön kiemeli, hogy a szektor egyik legnagyobb győztese, a Revolut, a kelet-európai piacon indította el digitális jelzáloghitel-szolgáltatását, amely tesztpályaként szolgál a jövőbeli lakossági hitelezési ajánlataiknak. Ez a lépés közvetlen kihívást jelenthet a hagyományos bankok számára, akár teljesen átrendeződhet a hitelpiac.
Nem a Revolut az egyetlen, amely igyekszik lebontani a szabályozási korlátokat a kontinensen:
- A brit neobank, a Monzo nemrégiben sikeresen szerzett banki licencet Írországban, ami lehetővé teszi számára az európai terjeszkedést.
- Ezzel párhuzamosan a Zilch felvásárolta az AB Fjord Bankot, kifejezetten azzal a céllal, hogy megszerezze annak európai engedélyét.
A tágabb értelemben vett régiónkban, Törökországban is láthatóak az innováció jelei: a Midas nevű wealthtech-platform mesterséges intelligencia (AI) segítségével hozza el a pénzügyi tervezést és a befektetési tanácsadást olyan ügyfélszegmenseknek, akik korábban nem engedhették meg maguknak a humán szakemberek szolgáltatásait. Az ilyen technológiáknak köszönhetően a technológiai korlátok lebomlanak, ugyanakkor ezzel egyidőben az üzleti modell korlátai növekednek.
AI és digitális eszközök: a növekedés motorjai
A jelentés szerint a fintech ötödik korát négy fő trend formálja, amelyek közül a legmeghatározóbb az alkalmazott mesterséges intelligencia, amely szinte minden folyamat katalizátora. Az AI drasztikusan átalakítja a banki jövedelmezőséget: az elemzés szerint azok az „úttörő inkumbensek”, amelyek az elsők között vezetik be az AI-megoldásokat a belső és ügyféloldali folyamatokban, akár 4 százalékpontos növekedést is elérhetnek a tőkearányos megtérülésükben (ROTE-ben). Ezzel szemben a lassan reagáló szereplők 2–4 százalékpontos csökkenést kockáztatnak a felerősödő árverseny és a diszkontálás miatt.
A második kritikus fontosságú terület a digitális eszközök, mint például a stablecoinok és a tokenizált betétek előretörése. Bár a stablecoinok éves tranzakciós volumene elérte a 35 billió dollárt, a McKinsey rávilágít egy komoly tévhitre: ennek az óriási összegnek mindössze 1 százaléka (körülbelül 390 milliárd dollár) köthető valódi végfelhasználói gazdasági fizetésekhez, mint például a beszállítói kifizetések vagy a hazautalások. A fennmaradó rész tiszta kereskedési, arbitrázs és kripto-natív tevékenység. Európában a szabályozott növekedést a kriptoeszközök piacairól szóló szabályozás (MiCA) tisztuló jogi keretei támogatják.
Szintén megállíthatatlan az úgynevezett horizontális fintechek térnyerése: ők nem közvetlenül kínálnak pénzügyi szolgáltatásokat, hanem szoftveres és infrastrukturális megoldásokkal segítik a hagyományos bankok belső digitalizációját. Ezek a cégek ma már a fintech-iparág bevételeinek 13 százalékát adják. Példaként említhető a brit biztosítási technológiai szektor, ahol a finanszírozás drámai módon átrendeződött:
- Míg 2021-ben a szektorba áramló tőke 75 százaléka még a közvetlenül lakosságnak értékesítő biztosítókhoz került, míg a horizontális szereplők csak 25 százalékot kaptak.
- 2024-re az arány teljesen megfordult, a finanszírozás 91 százalékát már a horizontális, értékteremtést támogató technológiai szolgáltatók vonzották be.
Ez a sikerrecept
A piac végleg maga mögött hagyta a „növekedést mindenáron” korszakot. A növekedési tőke részaránya a fintech-befektetésekből a 2019-es 45-ről 25 százalékra esett vissza a tavalyi évben, ami óriási nyomás alá helyezi a középméretű vállalatokat. Az új egyensúlyi állapot egyszerre követeli meg a növekedést és a stabil profitabilitást és a fenntarthatóságot.
„A versenyelőny egyre inkább a termék alapjaiban, a disztribúcióban és a működési modellekben rejlik, semmint a lakossági funkciókban, amelyeket a hagyományos bankok is le tudnak másolni.”
A McKinsey & Company tanulmánya kiemeli, hogy a sikeres fintechek ma már nem korlátként tekintenek a szigorú szabályozásokra, hanem látják, hogy ez mennyire megnehezíti új szereplők piacra lépését, ami nekik versenyelőnyt kovácsolhat.
Pont emiatt talán a legjobb befektetés, amit egy fintech jelenleg eszközölhet, az a megfelelés – azaz a compliance. Azok a szereplők lesznek az új korszak hosszú távú nyertesei, akik képesek a technológiai hatékonyságot megbízható márkával, szabályozási tisztasággal és skálázott disztribúcióval kombinálni.