Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A „dísznövényadóként” ismert rendelet sürgős hatályon kívül helyezését kéri a szabályozást kibocsátó Agrárminisztériumtól a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete. A szakemberek szerint ugyanis jogi problémákat okoz, hogy elviekben hatályos a rendelet, a gyakorlatban azonban maga a szaktárca sem kéri annak betartását.
Emlékeztetnek arra, hogy a „dísznövényadó” azokat a vállalkozásokat érinti, ahol hagymás, gumós, gyöktörzses dísznövényeket, dugványokat, palántákat, facsemetéket, díszfákat, cserjéket vagy egyéb élő növényeket termelnek, forgalmaznak. Fizetniük kell a növénykölcsönzőknek, tájépítészeknek, kertészeknek, parképítőknek, sőt még a sportpályáknak, barkácsáruházaknak és a temetőknek is. A 29/2024. (IV. 30.) AM rendelet értelmében 8 milliós forgalom alatt 5 ezer forintot, felette 10 ezer forint az éves "dísznövényadó" telephelyenként.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete már tavaly is kérte a rendelet hatályon kívül helyezését, mert álláspontjuk szerint a kötelező befizetést érdemi konzultáció nélkül terjesztették ki a nem tag piaci szereplőkre. Emellett egy ilyen alacsony összegű, nem az adóhatóság által beszedett közteher fajlagos költsége rendkívül magas: az adminisztráció, a „bevallás”, a nyilvántartás és beszedés költségei könnyen meghaladhatják a tényleges bevétel társadalmi hasznát. Ráadásul a pénzt beszedő Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete semmilyen szakmai programot nem tudott felmutatni, és visszadátumozott elszámolást tett közzé 2025 októberében.
A könyvelők vasárnap Facebook-posztjukban közölték: megkeresésükre az Agrárminisztérium új vezetése gyakorlatilag elismerte, hogy a dísznövényadó nem működik.
Mint tudatták, Molnár János Agrárgazdaságért felelős államtitkár válaszában azt írta: "Az elmúlt időszak sajnos bebizonyította, hogy a dísznövény ágazatban alkalmazott marketing és innovációs hozzájárulás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, különösen azért, mert az ágazat szereplőinek jelentős része nem fizette be a marketing hozzájárulást. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni, hogy a be nem fizetés okán eddig sem és várhatóan ezt követően sem kerül sor szankció alkalmazásra."
Az MKOE szerint ez példátlan helyzetet teremt: a minisztérium nem vonja vissza a rendeletet, de közben lényegében azt közli, hogy a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem lesz jogkövetkezmény.
Ez nem jogalkotás, hanem egy hatályos rendelet végrehajtása elleni buzdítás
- mutatnak rá posztjukban.
Egyúttal téves szerintük az az államtitkári állítás is, miszerint "a befizetési határidő május 31-én lejár, és azt követően a rendelet 2027. április 30-án hatályát veszti, amiből következően május 31-ét követően már nem áll fenn befizetési kötelezettség." Ezért a szaktárca nem látja indokoltnak a rendelet hatályon kívül helyezését.
Az MKOE szerint azonban a határidő lejárta nem szünteti meg az esedékessé vált tartozást, a rendelet pedig csak 2027. április 30-án veszti hatályát.
A könyvelők ezért továbbra is azt javasolják, hogy az Agrárminisztérium haladéktalanul helyezze hatályon kívül a rendeletet, rendezze a 2025. és 2026. évre már befizetett összegek visszatérítését, és tegye közzé az uniós jog szerinti konzultáció dokumentumait, vagy annak hiányát.