K-alakú gazdaságnak hívják azt, amelyben a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, és mindenki más lemarad, legalábbis összehasonlítva velük. A K jelentősen kiszélesedett az utóbbi időben – különösen az inflációs válság óta eltelt időszakban.
Az elmúlt 3 évben az amerikaiak minden jövedelmi kategóriában gazdagabbak lettek.
A tehetős amerikaiak nettó vagyona azonban sokkal gyorsabb ütemben növekszik, mint a közepes és alacsony jövedelmű amerikaiaké. A felső 1 százalék nettó vagyona 30 százalékkal nőtt az elmúlt 3 évben. A középső 40 százalék ugyanebben az időszakban kevesebb mint 10 százalékkal nőtt - írta a CNN.
A növekedés háromdologtól függ: a lakhatástól, a részvényektől és az inflációtól.
A leggazdagabb 20 százalék birtokolja az Egyesült Államok teljes otthonértékének több mint felét – ami az elmúlt években jelentősen megnőtt. És mivel a jelzálogkamatlábak emelkedtek, az alacsonyabb jövedelmű amerikaiak kimaradtak az amerikai álomból. Amerika otthonértékének mindössze 3 százaléka van az alsó 20 százalék tulajdonában.
A szakadékot tovább súlyosbítja, hogy közvetlenül a világjárvány után, amikor a jelzálogkamatlábak történelmi mélypontra zuhantak, az amerikai lakástulajdonosok 430 milliárd dollár értékű lakástőkéhez jutottak a jelzáloghiteleik refinanszírozásával. Ez jelentős gazdasági előnyt jelentett a lakástulajdonosoknak.
A pénzügyi eszközök több mint háromnegyedét, beleértve a részvényeket is, a felső 20 százalék birtokolja – és több mint egynegyedét a felső 1 százalék. Az S&P 500 index szerint ez az elmúlt 3 évben 86,2 százalékot emelkedett. Ezzel szemben a készpénz az elmúlt években átlagosan évi kevesebb mint 1 százalékkal emelkedett.
A különböző jövedelmi kategóriákba tartozó amerikaiak eltérően élik meg az inflációt.
Azok a szükségleti cikkek, amelyekre az alacsonyabb keresetű amerikaiak jövedelmük nagyobb százalékát költik (lakhatás, élelmiszer), drágábbak lettek a gazdagabb amerikaiak által vásárolt dolgokhoz képest.
Azok az amerikaiak, akik évi 40 000 dollárnál kevesebbet kerestek, 2023 januárjától kezdődően csökkentették kiadásaikat, és csak 2024 szeptemberében kezdtek újra a szokásos módon élni. Az elmúlt három évben pedig mindössze 1,3 százalékkal növelték az inflációval korrigált kiadásaikat – szemben a 125 000 dollárnál többet kereső háztartások 7,6 százalékos növekedésével.
A magas keresetűek jelentős költekezése fellendítette az áruk és szolgáltatások iránti általános keresletet, ami segített bizonyos árakat magasabban tartani az összes amerikai számára.
Tehát a gazdag amerikaiaknak nemcsak több pénzük van, hanem jobb lehetőségük is vagyonuk gyarapítására, mint a kevésbé tehetőseknek. Hozzáférhetnek azokhoz az ingatlanokhoz és részvényekhez, amelyekből az alacsonyabb jövedelmű amerikaiak ki vannak zárva. Emellett pedig jobban védettek az inflációtól.
