Rendkívül szokatlan, sőt, egyenesen abnormális dolog történik az Egyesült Államok piacán: miközben a részvények bombasztikus formában vannak, addig a fogyasztók olyan borúlátóak, mint utoljára 70 éve. Vagyis a tőzsdei befektetők teljesen elrugaszkodtak a valóságtól. LEgalábbis erre enged következtetni a Michigan-i Egyetem felmérése.
A Wall Street Journal szerint már az év elején is nyomasztó volt a légkör, de az iráni háború kitörésével ez még tovább romlott. A korábbi legalacsonyabb értéke a hangulatindexnek 2022 júniusában volt, amikor évtizedek óta nem látott magasságokba szökött az infláció, de a pénteki mérések alapján még ennél is 10 százalékkal rosszabb a helyzet.
Azonban ellentmondásos módon a tőzsdén virágzik a befektetői hangulat: az S&P 500 index nyolcadik hete emelkedik, míg a Dow Jones ipari átlagindex második napja ér el történelmi csúcsot. Ráadásul nem csak magasak a részvényárak, hanem drágák is: az S&P 500 index például 40,8-as ciklikusan kiigazított ár-nyereség arány mellett teljesít. Utoljára a dotkomlufi idején állt ez arány ilyen magasak.
De miért történik mindez? Robert Barbera, a Johns Hopkins Egyetem Pénzügyi Közgazdasági Központjának igazgatója az említett dotkomlufi időszakára mutat rá 2000-ből: akkor közös optimizmus jellemezte a fogyasztókat és a befektetőket is. Növekedett a gazdaság, véget ért a hidegháború, Kína megnyitotta a határait, az amerikai kormány pedig költségvetési többlettel rendelkezett.
És mindemellett akkor is egy forradalmi új technológia, az internet robbant be a köztudatba – akárcsak most a mesterséges intelligencia.
Viszont amíg az internetre konszenzuálisan mindenki pozitív tényezőként tekintett, addig a mesterséges intelligenciával nem ez a helyzet. Azonban a szakértő szerint számos más tényező is felmerül:
- Egyrészt, a részvényárak elszakadhatnak az amerikai gazdaság alapvető mutatóinak jövőbeli alakulásától, emiatt pedig fennáll a veszélye a hirtelen és brutális mértékű zuhanásnak. Vagyis jogos a fogyasztói félelem.
- Másrészt olyan jövőt vetíthetnek előre a részvények, amit nem látnak az amerikaiak tisztán: hogy véget ér a háború Iránnal, enyhül az infláció, a növekedés pedig felgyorsul. Emiatt viszont a befektetők optimizmusa logikus.
Harmadrészt viszont az utóbbi időszakban a mesterséges intelligencia volt a legfőbb hajtóereje a tőzsdének, ami viszont nagyobb aggodalommal is tölti el az amerikaiakat: Egy olyan világkép, ahol a vállalatok mesterséges intelligenciával csökkenthetik a munkaerőköltségeket, miközben a nyereségük nő, kecsegtető a részvényeseknek. Viszont egyúttal egy olyan világot is jelenthet, ahol egyre többen küzdenek az álláskereséssel.