Idén nyáron szeretnének részben lekapcsolódni a technológiáról az európaiak: a válaszadók közel kétharmada (64 százalék) célzottan a személyes ajánlásokat helyezi előtérbe, és kevésbé támaszkodik az algoritmusokra szabadidős programjai kiválasztása során.
A Mastercard friss európai kutatásában több mint 27 ezer embert kérdeztek meg, és arra jutottak, hogy a nyári szezon előtt az emberi tényezők erősödése látszik az élményközpontú gazdaságban.
Háromból ketten (60 százalék) szabadidejükben inkább offline tevékenységeknek adnak teret, hogy így egyensúlyozzák ki az online térben eltöltött időt. Mivel a képernyők versenyeznek a figyelmünkért, az európaiak két harmada (63 százalék) tervezi, hogy részt vesz „digitális detox”-rendezvényeken, míg 58 százalék közösségi tevékenységeket keres a digitális zaj enyhítésére.
Ez a változás a fogyasztói kiadások prioritásában is megmutatkozik. A nagyobb pénzügyi kihívások közepette az európaiak 46 százaléka hajlandó kevesebbet költeni technológiára, kütyükre vagy streaming-szolgáltatásokra, hogy több pénze maradjon szabadidős tevékenységekre, míg háromból két válaszadó (59 százalék) állítja: ma jobban értékeli a személyes élményeket, mint valaha.
A Mastercard Economics Institute adatai szerint a fogyasztók élményekre fordított kiadásainak aránya (utazás nélkül) tavaly 20,4 százalékra emelkedett a 2024-es 19,9 százalékról.
„Egész Európában jelentős változásnak vagyunk tanúi. A fogyasztók átalakítják a költési prioritásaikat és a szabadidejük egyensúlyát. Eredményeink mélyebb tendenciára utalnak, amely túlmutat a viselkedési szokások megváltozásán. Ahogy a digitális világ vonzása erősödik, úgy nő a párhuzamos igény az emberi kapcsolatokon alapuló tevékenységek iránt. Legyen szó élő eseményekről, kulturális programokról vagy személyes ajánlás alapján felfedezett aktivitásokról – az emberek olyan pillanatokra vágynak, amelyek összehozzák őket, és életre szóló élményeket okoznak” – mondta Natalia Lechmanova, a Mastercard Economics Institute európai vezető közgazdásza.
A Mastercard kutatása szerint az élő, személyes élmények a legértékesebbek az európaiak számára: négyötödük (79 százalék) az utazást és a turizmust prefrálja, ezt követik a gasztronómiai élmények (70 százalék) és a szabadtéri programok (69 százalék).
Ilyen lesz a nyár
A 10 legkívánatosabb élmény, amelyből az európaiak idén nyáron többet szeretnének:
- Utazás és turizmus (79 százalék)
- Gasztronómiai élmények (70 százalék)
- Szabadtéri programok (69 százalék)
- Élő rendezvények (69 százalék)
- Wellness és egészséghez kapcsolódó élmények (68 százalék)
- Filmes élmények (66 százalék)
- Családi programok (63 százalék)
- Szabadtéri játékok (63 százalék)
- Történelmi- vagy kulturális örökséggel kapcsolatos élmények (62 százalék)
- Színházi előadások (62 százalék)
A ciprusiak Európa leglelkesebb közönsége – ők szeretik legjobban az eseményfókuszú élményeket (59 százalék). A portugálok a leginkább társas lények, kétharmaduk (76 százalék) másokkal együtt szeret programokon részt venni. A románok járnak az élen, ha trendek vagy népszerűség alapján kiválasztott élményekről van szó (46 százalék), az pedig az íreknél a legvalószínűbb, hogy barátok, családtagok vagy kollégák ajánlásait veszik figyelembe a szabadidős döntéseknél (70 százalék).
Az európaiak közül a bolgárok négyötöde (81 százalék) érzi úgy, hogy a személyes élmények nyújtják a legemlékezetesebb pillanatokat az életben.
A magyarok motivációi közül – amikor új élményeket keresve útnak indulnak – a legfontosabb, hogy közös emlékek szülessenek a családtagokkal és a barátokkal (59 százalék), de arra is sokan törekszenek, hogy szélesítsék a látókörüket, és jobban megértsék a világot (43 százalék nyilatkozott így). Pontosan az egyharmaduk (33 százalék) mondta azt, hogy új kulináris és kulturális benyomásokra vágynak. Figyelemreméltó adat az is, hogy a 38 százalékuk idén növelni tervezi az élményszerzésre költött ráfordításait a tavalyi költéshez képest.
Nyárformáló trendek és következményük
A Mastercard a világ legnagyobb trend-előrejelző platformjával, a Trend Hunterrel közös jelentése hat fő trendet emel ki, és bemutatja, hogyan fejlődik az élményközpontú gazdaság 2026-ban:
- Analógba menekülés: fogyasztók, akik tudatosan választanak „kikapcsolt” (offline) élményeket, mint például a bakelitlemezekre specializálódott bárok vagy az okostelefon-mentes rendezvények látogatása.
- Közös nevezők: közösségek, amelyek közös szenvedélyek mentén kapcsolódnak össze.
- Közösségi megküzdés: emberek, akik együtt néznek szembe a modern élet kihívásaival.
- Tudatos kapcsolódás: a gyors baráti találkozókat felváltja a minőségi idő. Az emberek megosztott élményeken keresztül mélyítik kapcsolataikat – legyen szó barátokkal közös vonatutakról vagy közös vacsorákról, amelyek mélyebb párbeszédeket indítanak el.
- Aranykori nosztalgia: az erősödő nosztalgia-élmények iránti vágy még azokra is kiterjed, akik az adott korszakot nem is élték át (például régi tinisztárok koncertjeinek látogatása).
- Alternatív és underground mindenekelőtt: a vintage-divat és a garázskoncertek népszerűbbek, mint valaha, az utazók pedig a tömegturizmus slágercélpontjai helyett egyre inkább érintetlen úti célokat keresnek.
A kisvállalkozások lehetősége
A bensőségesebb és személyesebb tevékenységek felé való elmozdulás nagy lehetőséget teremt a kisvállalkozások számára. A vásárlók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy szabadabban költ, amikor valamilyen élményt él át (64 százalék), 57 százalékuk pedig szívesen fizet többet olyan programokért, amelyek a helyi közösséget vagy vállalkozásokat támogatják. A fogyasztók több mint fele (51 százalék) előnyben részesíti a kkv-kat a foglalások során.