Szakértők szerint ma már nem az a kérdés, hogy fenntartható-e a faalapú építészet, hanem az, hogy mikor válik alapértelmezett technológiává.
A környezetbarát technológiák alkalmazását támogató 20 százalékos beépíthetőségi bónusz, valamint a radikálisan alacsonyabb gépészeti igény miatt a prémium szegmensben a CLT ma már nagyobb megtérülést ígér, mint a hagyományos technológiák – hívják fel a figyelmet.
Az Eurostat által már külön kategóriaként kezelt technológia globális felfutása nem véletlen. Míg a fosszilis energiahordozóktól függő építőanyag-gyártás (tégla, cement) árai az elmúlt években ingadoztak, a faalapú rendszerek ellátási lánca stabilabbnak bizonyult.
A piaci előrejelzések is masszív növekedést mutatnak: 2023-ban 1 millió köbméter globális termelés, 2033-ig pedig évi átlagos 9 százalékos bővülés várható.
Európában is érzékelhető ez a tendencia: a jelenlegi 1,9 millióról 4,2 millió köbméterre ugrik majd a felhasználás egy évtizeden belül – jósolják az ágazati szakértők.
A CLT gazdaságossága szerintük az üzemeltetés során válik igazán láthatóvá.
„A falak hőmegtartó képessége miatt a belső klíma szinte teljesen leválik a külső ingadozásokról. Ez a gyakorlatban a gépészeti beruházások drasztikus karcsúsítását teszi lehetővé” – magyarázta Szász Károly, a Planánplán faipari mérnöke.
A szakértő ennek kapcsán rámutatott, hogy míg egy modern téglaházba gyakran 8-10 millió forintos komplex gépészet (hőszivattyú, bonyolult hőleadók) szükséges, egy CLT-szerkezetnél a kiváló hőtechnikai tulajdonságai miatt egy 1,5-2 millió forintos rendszerrel is azonos komfortszint érhető el.
Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a gazdasági előnyök mellett a fa jelenléte javítja az életminőséget is: csökkenti a stresszt, a vérnyomást, és természetes páraszabályozóként működik, így vegyszermentes, egészséges levegőt biztosít a lakóknak – tette hozzá a mérnök.