Nagyon benne van a pakliban, hogy hamarosan kerozinhiány alakulhat ki az európai repülőtereken, ha nem rendeződik hamarosan az iráni konfliktus.
A légitársaságoknál jelentkező működési költségek több mint 40 százalékát teszi ki az üzemanyag, a Wizz Air vezérigazgatója pedig arról beszélt hétfőn, hogy tonnánként már 1500 dollár a kerozin beszerzési ára, ami a duplája a konfliktus előttinek.
Az európai légitársaságok fő kerozin beszerzési forrása eddig a Közel-Kelet volt, most viszont az amerikai exportőrök kerülhetnek helyzetbe. Erről Váradi József is beszélt, aki úgy tudja, hogy most is üres tartályhajók tartanak az USA-ba, hogy onnan kerozin üzemanyaggal feltöltve térjenek vissza.
Lehetne kerozint hozni a tengerentúlról, de...
Csakhogy – mint arra az Argus Media szakportál rámutatott – ez nem olyan kézenfekvő, mint például cseppfolyósított földgázt áthozni a tengerentúlról. A gyors rendezés mégis égető lenne, hiszen az európai kerozinimport 40 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át, vagyis az Arab-öböl országaiból érkezik. Az Argus szakportál szerint az európai készletek leapadásával várhatóan május-június hónapokra várható hiány.
A probléma alapvetően a szabályozással kapcsolatos:
az Egyesült Államokban "JET A”, míg Európában (és a világ számos részén) a „JET A1” specifikációjú repülőgép-üzemanyagot használnak a légitársaságok. A kettő közt a különbség a fagyáspontban van, az Európában használt típusé -47 °C, ami 7 °C-kal alacsonyabb, mint a Jet A-é.
A Kpler hajókövetési szolgáltató adatai szerint a Perzsa-öbölből érkező szállítások kiesése miatt már áprilisban több mint félmillió tonna kerozin érkezhet az Egyesült Államokból Európába, ami a korábbi havi rekordérték kétszerese. Azonban itt is van egy szűk a keresztmetszet, nem minden amerikai finomító képes Jet A1 szabvány szerinti repülőgép üzemanyagot előállítani.
Ezért történhetett, hogy több légiközlekedési szövetség felszólította az Európai Bizottságot, engedélyezze a Jet A típus használatát, az ellátási válság enyhítése érdekében. A Bizottság hamarosan meg is vizsgálja a kérdést.
Európába exportálni lenne miből, a tengerentúli kerozin készletek ugyanis relatíve magasak, április 17-én 43,7 millió tonnán álltak, ami 10 százalékkal magasabb, mint egy éve ugyanekkor. Az európai szabályozás lazítása, tehát a Jet A típus beengedése kapóra jönne az amerikai olajcégeknek is, hiszen nem lenne szükséges a két típus elkülönített tárolása.
Február 28. óta az európai és az amerikai üzemanyagárak elváltak egymástól, jelenleg a tonnánkénti ár 26 dollárral magasabb Európában.
Az is előfordulhat, hogy az amerikai importkerozin csak a dél-európai térségben lenne használható, s ott is csak az alacsonyabb magasságokban közlekedő járatokon – bár ennek megszervezése nem tűnik egyszerűnek logisztikai szempontból. Sőt az sem világos, hogy a két típus keverve is szállítható, vagy használható-e. Az európai Jet A1 nyomon követése is szigorúbb: a szabványoknak való megfelelés érdekében végig dokumentált a finomítás és az adalékanyagok hozzáadásának folyamata is.
A Mol is jelen van ezen a piacon
Március végén a magyar stratégiai kerozinkészletek 12,8 ezer tonnán álltak. Jet A1-et a Mol is előállít, három finomítójában is (Magyarország, Szlovákia, Horvátország). Az előállított mennyiség nagyobb része a nagykereskedelmi értékesítés, de emellett a régió több repülőterén saját, úgynevezett Into Plane szolgáltatást is nyújt a magyar olajtársaság.
Kongatják a vészharangot
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Európának "talán hat hétre elegendő” sugárhajtómű-üzemanyaga maradt, Fatih Birol, az IEA vezetője pedig a történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetésének nevezte a helyzetet, és megjegyezte, hogy a Közel-Kelet eddig Európa sugárhajtómű-üzemanyagimportjának nagy részét biztosította – ez a szám mostanra alapvetően majdnem nulla.
Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) főigazgatója pedig elmondta, a szövetség becslései szerint május végére megkezdődhetnek a járattörlések Európában a repülőgép-üzemanyag hiánya miatt, megjegyezve, hogy Ázsia egyes részein már most is érezhető a hiány. A helyzet miatt az Európai Bizottság bejelentett egy "üzemanyag-megfigyelőközpont" létrehozását, amelynek célja a közlekedési ágazat termelésének, importjának, exportjának és készletszintjének nyomon követése.
Apostolos Tzitzikostas, az EU közlekedési biztosa viszont kitart amellett, hogy egyelőre nincsenek bizonyítékok tényleges hiányra, és kijelentette, nyáron nem várhatók széles körű járattörlések. A nyilatkozat nem sokat segített a légiközlekedési ágazat megnyugtatásában, hiába mondta Tzitzikostas: nem kell arra kérni az embereket, hogy a válságra reagálva kevesebbet repüljenek. "Jelenleg nincs szükség arra, hogy beavatkozzunk az emberek életébe, munkájába vagy utazási szokásaiba" - érvelt a közlekedésért felelős biztos.
Jó érv a drága kerozin, kevesebb engedményt adnának a légitársaságok
A Financial Times keddi cikke szerint az európai légitársaságok az üzemanyagár-válságot felhasználva próbálnak nyomást gyakorolni az Egyesült Királyságra és Brüsszelre, hogy vonjanak vissza számos szabályt, többek között azt a tervet, amely szerint az utasok minden járaton két darab kézipoggyászt vihetnének magukkal ingyenesen. Arra hivatkoznak, hogy ezek máris hátrányos helyzetbe hozzák az uniós és brit légitársaságokat, ezért azokat vissza kellene vonni, hogy megbirkózhassanak a repülőgép-üzemanyagárak elmúlt hetekben bekövetkezett megduplázódásával.
Váradi József Wizz Air vezérigazgató szerint fel kellene függeszteniük azokat a szabályokat is, amelyek kártérítések fizetésére kötelezik a légitársaságokat, például járattörlések miatt. Az EasyJet pedig jelezte, a tavaszi hónapokban a vártnál nagyobb veszteséget fog elszenvedni, míg a német Lufthansa 20 000 járatot törölt azzal az indokkal, hogy a magasabb üzemanyagárak miatt azok nem lennének nyereségesek. A Virgin Atlantic is közölte a Financial Times-szal, hogy idén nehezen fog nyereséget termelni.