Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Márciusában a 95-ös benzin havi átlagára Magyarországon 592 forint volt, ami 32 forinttal, 5,1 százalékkal maradt el a szomszédos országok 624 forintos átlagától, és 20 forinttal volt alacsonyabb a 612 forintos régiós átlagnál.
A dízelnél még látványosabb az eltérés: a hazai 617 forintos havi átlag 57 forinttal maradt el a szomszédos országok 674 forintos átlagától, és 53 forinttal a 670 forintos régiós átlagtól – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett összeállításából.
Benzinben a régióból csak Szlovénia és Bulgária volt olcsóbb Magyarországnál, dízelben pedig Bulgária, Szlovénia és Szlovákia kivételével mindenhol magasabb árszintet mértek.
Februárhoz képest ráadásul minden vizsgált országban drágult az üzemanyag,
Ausztriában különösen nagy volt az áremelkedés: a KSH szerint benzinben 123, dízelben 201 forintos emelkedés történt egy hónap alatt.
A piaci kép ugyanakkor jóval „feszültebb” ennél. A Holtankoljak április 14-i adatai szerint a benzin átlagára 689 forint, a gázolajé 779 forint volt, miközben a védett ár továbbra is 595, illetve 615 forint literenként. Ez azt jelenti, hogy a napi piaci átlaghoz képest a védett ár benzinben 94, dízelben pedig 164 forintos eltérést jelent. Fontos azonban, hogy a két adat nem ugyanazt méri:
- a KSH márciusi havi átlagokat vet össze régiós adatokkal,
- míg a Holtankoljak egy adott napi hazai piaci átlagot mutat.
Mitől szálltak el az árak?
Az olajárat elsősorban az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli feszültség dobta meg. A piac azért reagált ennyire idegesen, mert a Hormuzi-szoroson normál esetben a világ olajkereskedelmének nagyjából ötöde halad át, így már a szállítások akadozásának vagy blokkolásának kockázata is azonnal felhajtja az árakat. A Reuters szerint a közel-keleti konfliktus miatt márciusban naponta több mint 10 millió hordónyi globális kínálat esett ki, miközben az IEA történelmi léptékű ellátási zavarról beszél.
A helyzet most is feszült, de a piac már nem a legrosszabb forgatókönyvet árazza teljes erővel. A Brent hétfőn még 100 dollár fölé is ugrott, majd kedden a tárgyalási reményekre ismét 100 dollár alá csúszott. Vagyis az olaj továbbra is drága, de a következő napokban az döntheti el az irányt, hogy enyhül-e a Hormuzi-szoros körüli nyomás, vagy tartós marad az ellátási félelem.
A KSH szerint április 6-án a magyar benzin átlagára 31 forinttal, a dízelé pedig már 104 forinttal volt alacsonyabb a régiós átlagnál. Ez arra utal, hogy a védett ár hatása különösen a dízelnél látványos, vagyis éppen annál az üzemanyagnál, ahol a piaci és a szabályozott ár közötti különbség is nagyobb.
Ki állja végül a cechet?
A szabályozás lényege, hogy
az állam nemcsak a kutakon alkalmazható legmagasabb fogyasztói árat húzta meg, hanem a nagykereskedelmi oldalon is plafont tett a védett áras termékekre.
A kormányrendelet szerint a 95-ös benzin legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára 595 forint, a dízelé 615 forint literenként a védett árat alkalmazó kiskereskedők felé, és egyéb költség vagy díj sem számolható fel. Vagyis ez nem pusztán adóoldali könnyítés, hanem közvetlen árképzési beavatkozás is.
Ebből következik az is, hogy az adócsökkentés és az árszabályozás nem ugyanaz:
- adócsökkentés esetén az állam mond le bevételről, és ezen keresztül olcsóbb lehet a tankolás;
- árszabályozásnál viszont az állam közvetlenül meghatározza, mekkora ár fölé nem lehet menni, vagyis a teher egy része nem a költségvetésben, hanem a piaci szereplőknél jelenhet meg.
A mostani rendszerben ráadásul mindkettő egyszerre működik: a kormány a védett ár mellett a jövedéki adót is csökkentette, a NAV tájékoztatója szerint a veszélyhelyzeti adómértékek március 10-én léptek hatályba, és a szabályozás jelen állás szerint május 1-jén veszti hatályát.
A védett ár és a piaci ár közötti különbségtétel nem csak politikai szófordulat. A jogszabály külön kezeli a védett és a nem védett értékesítést. Ha egy töltőállomás olyan üzemanyagot ad el nem védett áron, amelyet korábban védett nagykereskedelmi áron szerzett be, akkor a kút üzemeltetőjének a védett ár és a beszállító által közölt, védett ár nélküli nagykereskedelmi ár közötti különbözetet utólag meg kell fizetnie a beszállítónak. Ezt a NAV külön adatszolgáltatással ellenőrzi.
Vagyis a számlát nem egyetlen szereplő állja:
- egy részét az állam fizeti meg a kisebb jövedékiadó-bevételen keresztül, és azzal is, hogy a kormány a stratégiai készletekhez nyúlt az ellátás biztosítása érdekében;
- másik része a beszállítóknál és a kiskereskedelmi láncban jelentkezik, mert a szabályozás az árrésre és a finanszírozásra is nyomást helyez.
Meddig maradhat velünk az „olcsó” üzemanyag?
A politikai vita ma már inkább arról szól, hogy meddig tartható fenn ez a modell. Magyar Péter a védett ár bevezetésekor azt mondta, hogy ez „nem védett ár, hanem továbbra is állami nyerészkedés”, és inkább az üzemanyagokat terhelő adók csökkentését sürgette. Korábbi nyilatkozatai szerint adócsökkentéssel 50–100 forinttal is olcsóbb lehetne az üzemanyag. Ugyanakkor nyilvánosan egyértelmű, konkrét határidőt vagy menetrendet arra nem jelölt meg, meddig maradna fenn az árkorlátozás, illetve mikor vezetnék ki azt.
A jelenlegi helyzet tehát kettős. A hivatalos statisztika szerint Magyarország ma már a régió olcsóbb üzemanyagpiacai közé tartozik, különösen dízelben. A napi piaci árak viszont azt mutatják, hogy a szabályozott és a piaci árszint között továbbra is nagy a szakadék. Ez pedig azt jelenti, hogy a védett ár egyelőre lefelé húzza a kutakon látható árakat, de közben egyre nagyobb kérdés, meddig tartható fenn úgy, hogy annak költségeit végül a költségvetés, a beszállítók és a benzinkutak együtt viselik.
