Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Akár száz új üzletet is megnyithatna Magyarországon, ha megszűnne a plázastop – tudta meg a Pénzcentrum iparági információkból. Ez 50–200 milliárd forintnyi azonnali beruházást jelentene. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a hazai kiskereskedelem évek óta egyszerre küzd gyenge fogyasztási dinamikával és visszaeső beruházásokkal. A szakember szerint a Tisza győzelme most új helyzetet teremthet: a szektor szereplői szerint elkerülhetetlen a jelenlegi szabályozási környezet újragondolása, köztük a régóta vitatott plázastop intézményének eltörlése-átalakítása is.
A plázastop esetleges eltörlése a hazai kiskereskedelem egyik legjelentősebb fordulópontja lehetne. A szabályozás feloldása rövid időn belül több száz milliárd forintos beruházási hullámot indíthatna el, amely nemcsak az ágazatot, hanem az építőipart és a vidéki gazdaságot is érdemben megmozgathatná.
A piaci szereplők egy része régóta készen áll a bővítésre, ám a jelenlegi szabályozási környezet ezt érdemben korlátozta. Az egyik nagy hazai diszkontlánc belső számításai szerint például az elmúlt években csak náluk mintegy száz üzlet megnyitása maradt el – írta a lap. A plázastop a meglévő üzletek korszerűsítését és a jobb lokációkba történő átköltözést is akadályozta, így a hatása jóval szélesebb volt, mint amit a közbeszéd általában feltételez.
Egy üzlet megvalósítása ma jellemzően 500 millió és 2 milliárd forint közötti összegbe kerül, a műszaki tartalomtól és az elhelyezkedéstől függően.
Az elmúlt években számos önkormányzat – politikai hovatartozástól függetlenül – kifejezetten kezdeményezte új üzletek nyitását.
A helyi igények tehát sok esetben egyértelműek voltak, a beruházások mégis elmaradtak, mert a döntések központi szinten elakadtak. Ez különösen a kisebb városok és járásközpontok esetében jelentett problémát, ahol az élelmiszerellátás fejlesztése gyakran kulcskérdés.
Egy új üzlet nemcsak munkahelyeket teremt, hanem javítja az ellátást, növeli a települések vonzerejét, és stabil keresletet biztosít a beszállítóknak.
A modern láncok kínálatának ugyanis döntő része hazai forrásból származik (a diszkontok kínálatának több mint 80 százaléka, ami a sajátmárkás termékek esetében inkább 90 százalék feletti), így a szektor bővülése közvetve a magyar élelmiszeripart is erősítheti.
Az ágazatot terhelő különadók, az árrés-szabályozás és egyéb intézkedések együttesen jelentős forrásokat vontak ki a szektorból. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint szükség lenne egy olyan államigazgatási szereplőre – akár államtitkárságra –, amely koordinálja az ágazatot.
A kiskereskedelem sajátossága, hogy viszonylag gyorsan képes reagálni a változásokra.
Ahol már rendelkezésre állnak a telkek és a tervek, ott akár hónapokon belül elindulhatnak a beruházások, és egy-két éven belül új üzletek nyílhatnak. Más esetekben – különösen új piaci szereplők belépésekor – hosszabb előkészítési idővel kell számolni.
A plázastop esetleges eltörlése/módosítása közvetlen költségvetési ráfordítás nélkül képes lenne élénkíteni a gazdaságot. A kérdés az, hogy a döntéshozók élnek-e ezzel a lehetőséggel, és felszabadítják-e azt a beruházási potenciált, amely az iparági szereplők szerint már évek óta készen áll a megvalósításra.
