A vasárnapi választások után nem sok ideje lesz az új kabinetnek ünnepelni, a gazdasági és geopolitikai kockázatok ugyanis azonnali beavatkozást igényelnek - derül kia Portfolio elemzéséből. A cikk szerint a kormányra egyszerre nehezednek növekedési, költségvetési, inflációs és uniós forrásproblémák, de kezelnie kell a rezsicsökkentés fenntarthatóságát és a hitelminősítők meggyőzését is, úgy, hogy közben a nemzetközi környezet további romlásával is számolnia kell.
Elemzők szerint az első lépésként egy hiteles és végrehajtható makrogazdasági pálya bemutatására lenne szükség. A leköszönő Orbán-kormány 3 százalék feletti GDP-növekedéssel számolt 2026-ra, a költségvetés pedig 4,1 százalékos bővülésre épült, szemben a MNB legfrissebb, 1,7 százalékos előrejelzésével.
A növekedési kilátások mellett hosszabb távon is kulcskérdés a potenciális növekedés erősítése, amelyhez az új kormánynak átfogó programot kellene bemutatnia, mivel a magyar gazdaság az elmúlt években lényegében stagnált, és a felzárkózás az uniós átlaghoz is megtorpant.
Az inflációs pályát jelenleg több ideiglenes intézkedés torzítja: az árrésstopok és egyéb árkorlátozások becslések szerint 1-1,5 százalékponttal fékezik a pénzromlást, kérdés ezek fenntarthatósága. Az árrésstopok május végéig vannak érvényben, az önkéntes áremelési moratórium július elején jár le, illetve akkor emelkedhet a jövedéki adó is. Az üzemanyagok védett árával kapcsolatban nem határozott meg végső határidőt a kormány, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már utalt arra, hogy a választások után nehezen lesz fenntartható.
A költségvetési helyzet szintén jelentős nyomást jelent: az első negyedévben a deficit februárban 2000, márciusban 1300 milliárd forintot tett ki, amivel az éves hiánycél több mint 80 százaléka már teljesült. Az elemzők szerint további intézkedések nélkül most 5,5-6 százalékos deficit látszik, azaz az új kormánynak mindenképp kiigazításokat kell végrehajtania, ha tartani akarja a célt.
Az első lépések egyikeként az új kormánynak végre kellene hajtania a szükséges kiigazításokat a 2026-os büdzsében, hogy a cél tartható legyen. Utána nem sokkal pedig el kellene kezdeni a 2027-es költségvetés tervezését.
A fiskális és növekedési kérdések mellett továbbra is nyitott az uniós forrásokhoz való hozzáférés problémája, mivel Magyarország nem jut teljes mértékben sem a helyreállítási alap, sem a kohéziós források pénzeihez, és a kifizetések feltétele továbbra is több, Brüsszel által meghatározott reform teljesítése. Ezzel párhuzamosan a hitelminősítők értékelése is kulcskérdés marad, mivel Magyarország jelenleg a befektetésre ajánlott kategória határán áll, és a következő felülvizsgálatok május-júniusban várhatók.
Az elemzés kitér arra is, hogy a geopolitikai környezet továbbra is bizonytalan, az iráni, a ukrajnai háború és a regionális konfliktusok fennmaradása mellett a külpolitikai kapcsolatok kezelése is meghatározó tényező lesz. A gazdasági sérülékenység csökkentése, valamint a forint és az állampapírpiac stabilitásának erősítése szintén a következő időszak kulcskérdései közé tartozik.
Az euró bevezetésének kérdése is ismét napirendre került a Tisza Párt választási programjában, Magyarország jelenleg azonban nem teljesíti a maastrichti kritériumokat, így rövid távon nem reális a csatlakozás. Egy esetleges politikai elköteleződés azonban a költségvetési fegyelem, az infláció leszorítása és az adósságpálya csökkentése felé is erős üzenetet jelentene a befektetők számára.
A rezsiügyben a kérdés kettős: egyrészt, hogy fizikailag megoldható-e az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás a meglévő infrastruktúrával, másrészt, hogy mindez milyen költségek mellett történhet meg. A rezsicsökkentési rendszer jelenleg évente 600-800 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre, ám egyre több elemzés veti fel a célzottabb, rászorultsági alapú átalakítás lehetőségét, amely a piaci árakhoz való közelítéssel hosszabb távon energiahatékonysági beruházásokat és a fogyasztás csökkenését is ösztönözheti.
