A magyar gazdaság jellemző állapota most a kivárás, a választások kimenetele azonban több szempontból csökkenti a bizonytalanságot – ehhez például szükséges lesz az is, hogy lezáruljon a legfőbb gazdasági partnereinkkel, azaz az EU-val folytatott, ütköző politika időszaka.
Ez a várakozás már kiolvasható a forint árfolyamának alakulásából is, vagy a szakmai helyzetlatolgatásokból a magyar állam pénzügyi kockázatosságának tükrében – erről értekezik vasárnapi elemzésében az MNB volt elnöke.
Felpumpálták a pénzeket, mint négy évvel ezelőtt
Bod Péter Ákos szerint az idei év a gazdaságban eleve óvatos várakozással indult, ami legfőképpen a beruházási folyamatok súlyos és tartós gyengélkedésén látszik.
Eközben a kormány -hasonlóan a 2022-es választások előtti időszakhoz – az állami jövedelempolitizálás jegyében élénkítő akciókat indított a keresleti oldalon: a fogyasztás fellendítésére emelték a minimálbéreket, újabb kedvezményeket jelentettek be a jövedelemadózásban, míg a közszektorban is történtek szelektív jövedelememelések, például a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak megítélt hathavi illetmény, a „fegyverpénz” – sorolja a közgazdász a Privátbankár cikkében, kiemelve, hogy
a fogyasztás által húzott gazdasági ciklus sosem tartós.
Ráadásul közben például a GDP külső komponensét jelentő nettó export eredményei viszont ugyancsak elmaradtak a várakozásoktól.
Felidézte: 2023-ra az infláció miatt nagyon visszaesett a reálfogyasztás, amit a hatóságiár-intézkedések némiképp javítottak ugyan, viszont a dezinfláció tényleges folyamatait a sok állami beavatkozás miatt mostanra nehéz megítélni.
Háborús válság, veszélyben a munkahelyek
A forint árfolyamának euróhoz és főleg amerikai dollárhoz képest mért visszaerősödése ugyanakkor érdemben tett jót, 2026 első felében viszont már újabb kihívással nézünk szembe: az iráni háború okozta energiapiaci válsággal.
Az energiaárszint tartósan emelkedik a világban,
az energiaigényesség függvényében nőnek a termelői, fogyasztói árak
– rögzítette Bod Péter Ákos.
Eközben a várható inflációs hatás és a növekvő bizonytalanság miatt a kötvényhozamok emelkednek, drágul az állami és az üzleti adósságfinanszírozás. Az üzleti kilátások romlanak, ilyenkor a munkaerőpiac is puhul. A foglalkoztatásban szűk esélyek vannak a létszámbővítésre a politikailag forszírozott béremelések miatt, még a meglevő állomány megtartása is kétséges, ráadásul csökken az országban a munkaképes korú állomány is. A hivatalos munkanélküliségi ráta sokéves magasságba emelkedett – összegezte.
