Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság arra sürgette az embereket, hogy dolgozzanak otthonról, autózzanak és repüljenek kevesebbet, valamint az uniós országok sürgősen vezessék be a megújuló energiaforrásokat, mivel a Perzsa-öbölbeli konfliktus következtében elhúzódó energiaválságra kell felkészülni – írta a Politico.
Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa a koronavírus-járvány kezdeti napjait idéző beszédében azt mondta, hogy Európa „nagyon súlyos helyzettel” néz szembe, amelynek még nincs egyértelmű vége.
„Még, ha holnap béke lesz is, a belátható jövőben akkor sem fogunk visszatérni a normális kerékvágásba” – mondta az EU 27 energiaügyi miniszterének keddi rendkívüli ülését követően, amelyen az energiaválságot vitatták meg.
„Minél többet megteszünk az olaj, különösen a dízel, különösen a sugárhajtású üzemanyag megtakarításáért, annál jobban járunk”
– mondta Jørgensen, aki sürgette a tagállamokat, hogy kövessék a Nemzetközi Energiaügynökség tanácsait, amelyek szerinte magukban foglalják „ahol lehetséges, otthonról dolgozzanak, csökkentsék az autópályákon a sebességkorlátozást tíz kilométerrel [óránként], ösztönözzék a tömegközlekedést, alternatív magánautó-hozzáférést, növeljék az autómegosztást és alkalmazzanak hatékony vezetési gyakorlatokat”.
Hosszabb távon arra sürgette az EU országait, hogy növeljék a megújuló energiaforrások kiépítését, mondván: „itt kell lennie az időnek, amikor végre megfordítjuk a helyzetet, és valóban energiafüggetlenné válunk.”
A miniszterek keddi tárgyalásai konkrét javaslatok nélkül zárultak, bár Jørgensen megígérte, hogy a Bizottság a közeljövőben bejelenti az uniós szintű intézkedéscsomagot.
Egyre jobban nőnek a félelmek, hogy a világ egy súlyos energiaválsággal néz szembe, amely meghaladja az 1970-es évek olajválságát is, és amelynek globális gazdasági következményei a koronavírus-járványhoz hasonlóak lehetnek.
Amióta az Egyesült Államok és Izrael több mint egy hónappal ezelőtt elindította az első támadásokat Irán ellen, az olaj- és gázárak akár 70 százalékkal emelkedtek, mivel a világ nyersolaj- és cseppfolyósított földgázkészletének egyötöde a Perzsa-öbölben rekedt.
