„2025-ben a repülőjáratokra több mint 10 milliárd forintot költünk, hogy akár a tengerentúlon az Egyesült Államokkal is közvetlen járatok épüljenek, és akár India vagy Japán is szóba kerüljön, tehát nyitunk Nyugat és Kelet felé is” – ezt árulta el az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki átadta a magyar pavilont az Oszakai Világkiállításon.
A portálnak adott interjújában a tárcavezető elmondta, a Japánban lebonyolított tárgyalásai során felvetette a közvetlen Tokió–Budapest-légi járat létrehozását a japán gazdasági miniszternek.
Miután a Muto Jodzsival folytatott tárgyalásán konkrétan felvetette a közvetlen légi összeköttetés lehetőségét, Nagy úgy ítélte meg, van esély a megvalósításra.
A japán turisták számában már több mint 40 százalékos növekedést tapasztalunk, és az európai látogatásaik során jellemzően a Budapest–Bécs–Prága-tengelyt nézik meg
– fogalmazott a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője, aki szerint a közvetlen légi járat hiánya jelenti a legnagyobb akadályt a turisztikai kapcsolatok további bővítésében.
Az NGM élén álló miniszter arról is beszélt, a japán és más ázsiai turisták kiemelten fontos célcsoportot jelentenek a magyar turisztikai szektornak, mivel ők
jellemzően magas költésű vendégek, akik a prémiumszolgáltatásokat keresik.
Szóba került, hogy újabb japán óriásvállalatok érkezhetnek Magyarországra. A politikus szavai szerint az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett a japán befektetési aktivitás Magyarországon, de szerinte stratégiai érdek lenne, hogy Japán visszatérjen.
Nagy Márton kitért arra is, hogy a magyar–japán kapcsolatok újraélesztése érdekében a tárca három stratégiai területet azonosított:
az autóipar és az alkatrészgyártás, a vasúti fejlesztések, valamint a zöldenergia.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország kis, nyitott gazdaságként minden olyan fejleményt kedvezőtlennek tart, amely a világkereskedelmet megzavarja.
Nem a vámháború a probléma, hanem a vámháború során kialakult bizonytalanság
– vélte a Donald Trump-féle vámokról az NGM minisztere, akinek véleménye szerint az Egyesült Államoknak joga van ahhoz, hogy újrabalanszírozza globális kereskedelmi pozícióját, azonban a folyamat kiszámíthatatlansága okozza a legnagyobb gondot. Nagy Márton konkrét számokkal is érzékeltette Magyarország kitettségét:
az amerikai nagyhatalom felé irányuló közvetlen magyar export értéke 6 milliárd euró, de a közvetett kitettség elérheti a 10-11 milliárd eurót is.
A két szék közül a pad alá esés veszélyét nem tartja reális forgatókönyvnek a szakminiszter, akinek elmondása szerint
„nem érkezett olyan jelzés az Egyesült Államoktól, hogy hazánknak vissza kellene fognia a Kínával folytatott kereskedelmét”.
Kormányközi egyezmények helyett sokkal inkább vállalati szintű megállapodásokat lát valószínűnek Nagy Márton a gazdasági együttműködés terén. Azt is megfogalmazta, az amerikai, európai és ázsiai nagyvállalatok között zajló tárgyalások jelenthetik szerinte a kiutat.
