Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal listája a 2024-es lakásépítések és engedélyekkel kapcsolatban. Eszerint Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakásokszáma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.
- A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
- A 12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
A természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61 százalékra csökkent 2023-hoz képest.
éves szinten fokozatosan pár ezerrel növelje az átadandó új otthonok számát.
Idén a Baross Gábor tőkeprogram 2.0 elindulhat, vége lehet a háborúnak, tovább nőhet az energiabiztonság, kedvező lehet a hangulat a második félévben.
(Farkas Tibor, az Economx ingatlanpiaci szakértője)
Az új lakóépületekben használatba vett lakások
- 50 százaléka családi házban,
- 44 százaléka többlakásos épületben,
- 3,4 százaléka lakóparkban található.
Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.
Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.
Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent,
- a fővárosban 12,
- a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal.
A többi településen kismértékű emelkedés történt:
- a nem megyei jogú városokban 2,0,
- a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.
Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma.
Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.
Az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány
- Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék)
- és a községekben a legmagasabb (86 százalék).
A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (–0,7 százalék). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.
A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.
